Erősen foglalkoztatott a kérdés, hogy ki csináltatta, hol volt, és hol lehet ma ez a szobormásolat.
Úgy tűnik, a "ki" kérdése megoldódott az alábbi írás leírása alapján. Kicsit bővebben emeltem be az előzményekből, ami a kor ébredő művészeti életének egy szeletét mutatja be.

" A köztudat megtapasztalta, hogy a művészet, amint főúri-főpapi kézből nemzeti kézbe kerül, nemcsak nyomban eszmei-politikai kérdéssé válik, hanem gazdaságivá is. A művészetre — különösképp a drága szobrászatra — szánt összegeket arányba kell hoznia más szükséges kiadásaival. Hírlapi cikkek tucatjai figyelmeztették erre. Ferenczy neve és a klasszicizmus a köztudatban mintegy szinonimákká lettek. De ajánlatos óvatosnak lenni: Ferenczy eszmélése és munkálkodása idején a legkülönbözőbb irányzatok éltek egymás mellett. Amikor a magyar ifjú 1919-ben a biedermeier Bécsből Rómába érkezett, ott éppen a mintaszerűen romantikus angol Byron portréját a mintaszerűen klasszicista dán Thorvaldsen faragta. A színházakban , -mint tudjuk, gyakori látogató volt- Alfieri uralkodott. Mindez szükségszerűen hatott egymásra. Megmutatkozik ez már a Rómából hazaküldött Pásztorlánykán is. A szerkezetét tekintve a hazai szobrászat megalapításának jelképévé vált mű szilárd és szigorú, témájára nézve szentimentális, a művészet keletkezését a kedvesét megörökítő lányka történetével kapcsolja össze. Hazai fogadtatását tekintve, ez volt Ferenczy legsikeresebb munkája. Fáy István gróf még a másolatát is elkészíttette magának. Olyan becsben állt, hogy amikor Ferenczy gyengébb művekkel jelentkezett, sokan kétségbe vonták, hogy ő készítette a Pásztorlánykát (eredeti címe szerint: A Szép Mesterségek kezdete). " ^[1]
Reményeim szerint a többi kérdésre is hamarosan meglesz a válasz.

---