"A keményfa tartóoszlopra erősített kovácsoltvas érseki kettős kereszt alatt Esztergom történetében nagyon fontos évszám látható a fa testébe vésve: 1543. A vár török kézre kerülésének, és hosszú vendégeskedésének kezdeti éve. A keresztet lehúzó ágyúgolyó súlya, bemélyedve a fa gerendába, fakuló nemzeti szalaggal, a Dzsámi alatti Verpec (Verpech) torony maradványainak Erzsébet park felőli oldala előtt található ez a kifejező erejű emlék.

A Verpec toronyról:
Ezt az erősséget a forrás, illetve a vízmű védelmére építették. A vár közvetlen közelében, a Duna partján, a Viziváros északi csücskénél alapjai még mindig megtekinthetők. Külön parancsnoka volt, ami jelzi a vár élete és védelme szempontjából való jelentőségét. A modenai kódexekben sokat foglalkoznak ezzel a „Verpez"-nek nevezett erősséggel. Ebben „a vízi erődítményben épült fel a nagy gabonaőrlő malom és a hatalmas kenyérsütő kemence - állítja Csorba Csaba - bár elmulasztja megjelölni, hogy mire alapozza állítását. Szerintünk ugyanis a malom, a kemence, és a vízgép ebben a toronyban együtt nem fért el, arról nem is szólva, hogy a víz a malom és a vízgép együttes működtetésére elégtelen lett volna. Ugyanakkor Wernher Györgynek fent idézett szövege is kizárja a malom jelenlétét, amikor azt mondja, hogy „hajdan gabonaőrlő malmot hajtott, most pedig tympanum -szerű vízemelő gépet működtet.
A hagyományos értelemben vett „malom" építésének szerintünk ellentmond az a tény is, hogy a kövesdi malom felújításába éppen ez idő tájt sok munkát és pénzt öltek. Ezek után még az is elképzelhető, hogy az új malomra vonatkozó utalások az új vízműre vonatkoznak, amely vízkerék-meghajtásával a „molino"-t, a malmot idézte.
A vár tövében egy malomnak a létét az is megkérdőjelezi, hogy a gabonát őrleni a Kövesdi malomba vitték. A Számadáskönyvben ugyanis több adatot találunk arra, hogy 1497-et megelőző két évben - egyelőre csak ezeket a köteteket állt módunkban áttanulmányozni - fuvarosoknak fizettek a gabonának a Duna túloldalára, a kövesdi malomba való szállításáért. A kemencére vonatkozó adatokat Modenában mi magunk is találtunk, miként a „Verpez" toronyra és a malomra vonatkozó adatokat is. Ha helyesen értelmezzük a Számadáskönyv bejegyzését, a kemence építési vállalkozója a kövesdi molnár volt. Szerintünk ez a tény is az irányba mutat, hogy miként a malmot, úgy a kemencét sem a toronyban építették meg.
Ami pedig a torony nevét illeti, a „Verpec" elnevezést tartjuk autentikusnak. Az igaz ugyan, hogy a szóban forgó Számadáskönyv „Verpez"-nek mondja - teszi ezt számos helyen -, de ez magyarázható azzal a ténnyel, hogy az olaszok számára még ez állt a legközelebb a „Verpec"ejtéshez. Ha ugyanis az olasz „c"-t ír a név végére, akkor azt az olasz nyelv ejtési szabályai szerint „k"-nak kellett volna ejteniük. Azt pedig, hogy miként lett a „Verpec"-ből „Verpech", arra a várban a török időket követően a német anyanyelvű katonák jelenléte ad magyarázatot. A „Verpec" írásmódot és ejtést sugallja Kanizsay János érsek 1391. évi adományozó levele is, amelyben „Verpeczi"-nek nevezik a itt fakadó forrás által hajtott malmot. Ezek szerint tehát sem a „Veprecz", sem pedig „Verpech" elnevezés nem az igazi."
www.szeretgom.hu