A zászlóra vigyázó honvédot ábrázoló szobor körül egy kis sokszögletű kertet alakítottak ki, melynek kerítése is az alkotáshoz tartozik.
Kemény Simon 1926-ban készítette a kőkerítést.
Az avatás 1923.szeptember 23-án volt
forrás: JNSZ Levéltár Évkönyve 1999, 371.p.

"A községben első ízben az 1920. december 9-én tartott közgyűlésen vetődött fel, hogy a világháború helyi hősi halottainak emlékére állítsanak fel egy műalkotást. Az emlékmű létesítésével kapcsolatos ügyek intézésére szoborbizottságot alakítottak. 1923-ban a HEMOB megbízásából Abádszalókon megjelent Fülöp József ezredes, aki bemutatta több emlékmű tervét. A jelenlévő képviselők a "Pro Patria" jeligével ellátott 3 m magas álló katonát ábrázoló pályatervet tartották megfelelőnek. A szobor avatására 1923. szeptember 23-án került sor.
Az emlékmű műkőből készült, alkotója Horváth Géza szobrászművész. A szobor 2 m magas, a lábazat magassága 4,1 m. A hősi halottak neve a talapzat középső részén található. Az emlékművet körülvevő kerítést 1926-ban készítette Kemény Simon. A bejáratnál 2 db betonoszlopon fekvő oroszlánszobor található.
Az emlékműhöz kapcsolódik egy érdekes anekdota. Egyes feltételezések szerint a nagy háború első halottja Kovács Pál abádszalóki születésű, tiszaburai lakos, dohányoslegény volt. Kovács Pált 1914. július 29-én a zimony-belgrádi vasúti hídnál őrszolgálat teljesítése közben ölte meg az ellenség golyója. 1934-ben mozgalom indult a megyében, hogy az elesett katona maradványait hazahozzák. Szolnokon a Tisza parton, a Tisza Szálló és a közúti híd közötti parkban emlékművet akartak létesíteni, ezalatt kívánták elhelyezni Kovács Pál maradványait. Az elképzelés nem járt eredménnyel, mivel az abádszalóki baka sírját már nem találták meg a zimonyi temetőben, ahová közvetlenül halála után helyezték. Nem nyert az sem bizonyosságot, hogy Kovács Pál lett volna az I. világháború első hősi halottja. Ennek ellenére az idősebbek visszaemlékezése szerint Kovács arcvonásait örökíti meg az abádszalóki hősi emlékmű katonaszobra."

---