A város legnagyobb házgyári lakónegyedének közepén levő ligetben áll a 'Legnagyobb magyar' két és fél méter magas szobra. Előtte egy hat méter hosszú műkőből készült asztalon a XIX. századi Nagy-Magyarország plasztikus bronzból készült térképe, a reformer munkaterepe. Az országasztalról - mintegy jelképesen- a később elcsatolt területek függőlegesen lelógnak. A szobor környezetét, a kb. 2 hektáros Aradi Vértanúkról elnevezett teret, Kerényi József tervezte. A ligetet hossz- és keresztirányban húzódó 6 m széles sétány négy egyenlő részre osztja. A szobor környezetét keménymészkővel burkolták, pókháló szerű szerkezetet kialakítva.
A szobrot és emlékparkot 1982. augusztus 18-án avatták fel. Abban az időben Széchenyi egyre többet szerepelt a közbeszédben, utalva a reformok időszerűségére, szembeállítva a forradalmi eszmék rombolásával, Nagy-Magyarország térképet azonban csak a történelemkönyvekben lehetett látni.