A Hunyadi téren áll Kiss Istvánnak a csatamezőt idéző monumentális kompozíciója. Középpontban a négy és fél méter magas, talpig páncélban lovon ülő, de sisak nélküli győztes hadvezér . Jobb kezében buzogány, baljában a pajzson a jellegzetes holló mögött Európa térképe. Körülötte a facölöpök egy palánkvárra emlékeztetnek, távolabb a legyőzött ellenség eldobált pajzsai és turbánjai. Az emlékmű építésze Rácz Zoltán.
Az alkotó üzenete: „Hunyadi János személye és életmûve a magyarság és Európa összetartozását is jelképezi. A nándorfehévári gyõzelem nélkül a törökök elfoglalták volna a tõlünk nyugatra kialakult államokat, és ezt az átutazó külfödiekkel is tudatnunk kell.”
Ebből a nézetből aztán komoly vita alakult ki a szobor elhelyezéséről. A szoborállítás első gondolata 1983-ban egy dunántúli hadgyakorlaton vetődött fel , ahol a dísztribünön egymás mellé került az MSZMP Központi Bizottságának két tagja Kiss István Munkácsy és Kossuth-díjas Érdemes Mûvész és Romány Pál, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság akkori elsõ titkára. A két befolyásos személyiség hamar megvalósította az elképzelést. 1985 elején a lektorátus a makett alapján jóváhagyta a felállítást a Hunyadivárosban. Márciusban azonban a megyei tanács művelődési osztálya azt kérte, hogy a centrumhoz közelebb lévő Boldogasszony (akkoriban Béke) téren kerüljön elhelyezésre az emlékmű, tekintettel annak volumenére, és mivel erre több idegen fordul meg mint a távolabbi Hunyadivárosban. A módosító javaslatot óriási felháborodás követte, tiltakozó aláírásokat gyűjtöttek, és megmozdultak a környezetvédők, a Hazafias Népfront, a Kecskeméti Városszépítõ Egylet. Májusban nyilvános vitára került sor amelyről rádió és TV közvetítés is készült, ennek eredményeképpen sikerült elfogadtatni a hatóságokkal a közvélemény kívánságát, a szobrot 1985 novemberében a Hunyadi János téren avatta fel Köpeci Béla kulturális miniszter. Az elhelyezés körüli vita a közelgő rendszerváltás egyik első jele volt Kecskeméten.
Forrás-Heltai Nándor:Hunyadiváros(2005)