Nem tudom, milyen cikket talált András, a műlap gazdája, de én a következőket találtam a Szoborpályázatok 1950-2000 (szerk. : Nagy Ildikó) című könyv 591-592. p.:
A pályázati felhívás 1997. május 7-én jelent meg: a város török uralom alóli felszabadulásának 400. évfordulójára szerettek volna méltó emléket (1598- 1998).
A pályázat országos, nyílt. Azon bármelyik művész részt vehet. A pályázók történelmi és helyszíni tájékoztató dokumentációt kaptak.
A bírálat 1997. szeptember 22-én zajlott. 12 művész, illetve alkotópáros terve érkezett be.
I. díjat: Paulikovics Iván
II. díjat: Eskulits Tamás
III. díjat: Rieger Tibor kapott.

Természetesen az első díjas pályázatot ajánlja a Lektorátus megvalósításra a városnak. A Lektorátus tudomásul veszi, hogy az általa kiadott szakvélemény alapján Győr város közgyűlése dönt az emlékmű megvalósításáról.

És innentől talán az utóbbi idők legnagyobb botránya kerekedik a pályázat körül. Ugyanis a közgyűlés a Lektorátus véleményével ellentétesen dönt: Veres Gyula Alpár pályaművének megvalósítását határozza el a közgyűlés.
Azt a pályaművet, amit a szakértőkből álló zsűri eképpen értékelt: tervük 'architektúrája a felvonóhidas, győri várkaput imitálja, tetején két egész alakos figurával és egy dekorációként megjelenő ágyúval - alapvetően elhibázott, túlméretezett, színpadias elképzelésnek tartja, amely megvalósítás szempontjából nem értékelhető.'

A Lektorátus igazgatója sajnálattal állapítja meg egy hónappal később írt levelében, hogy a közgyűlés a szakértők véleményével ellentétes döntést hozott. Közben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal is sajnálattal veszi tudomásul az önkormányzat döntését.
Az Élet és Irodalomban 1997. december 12-én jelent meg Wehner Tibor cikke a kialakult helyzetről.
A polgármester válaszából érdemes kiemelni egyetlen mondat részletét, amivel védekeznek: az önkormányzat testületi döntést hozott.


Ennyit a hozzáértésről, a szakmai vélemények fontosságáról, és tiszteletben tartásáról...
Lennének ötleteim, hogy mi lehetett a háttérben... de inkább nem írom le.