Nyelvtudományunk egyik legnagyobb alakja, aki a magyar nyelvhelyesség ismérveit és a mai helyesírásunkat szabályozó alapelveit először dolgozta ki tudományos alapossággal. Kutatási módszerében nemzetközi viszonylatban is először alkalmaztaa történeti, szóelemző módszert a nyelvi jelenségek magyarázatára. Nyelvtudományi munkáival, régi magyar irodalmi emlékek összegyűjtésével és kiadásával felbecsülhetetlen szolgálatot tett a 19. században fellendülő irodalmunknak.
Forrás: Varga József: A Szegedi Dóm tér (1976); Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái (1993)