A Püspökvár Győr egyik legrégibb épülete, legősibb része a lakótorony, aminek város felőli homlokzatán láthatók a címerek. A román kori épületet gótikus stílusban alakították át, ekkor épült a kápolna és a kapualj ülőfülkéit is ekkor alakították ki. Ezek a munkák 1487-ben történtek Nagylucsi Orbán püspöksége idején. Amikor a város végvár lett, a Püspökvárat is bevonták az új-olaszbástyás védelmi rendszerbe (Kastély-bástya). A török veszély elmúltával, a XVIII. században Hefele Menyhért tervei szerint barokk stílusú átépítés történt: a lakótoronyra ma is látható barokk szintet húztak, és a palotaszárnyt egyszerű stílusú kialakítást kapott. A belső terei viszont gazdagon berendezettek és nagyvonalú térszerkezetűek.
Az illuzionisztikus falfestést a felirat szerint 1981-ben újították fel. A fülkében Magyarország Anjou-kori címere látható (az építkezés 1487-ben történt!!!!), a festett felület tetején Nagylucsi győri és Ernuszt Zsigmond pécsi püspök címerei láthatók.
Feltétlenül meg kell említeni, hogy innen néhány méterre, a vár pincéjében halt mártírhalált Boldog Apor Vilmos, akinek sírja a székesegyházban látható (másik műlap)

Töltöttem fel fényképeket. Pontosítható a leírás. A bal oldalt lévő címer: Csáktornyai Ernuszt Zsigmond (aki élt körülbelül 1445-től 1505-ig; pécsi püspök 1473-tól 1505-ig) címere. Nem volt győri püspök.
A jobbra lévő címer: Nagylucsei Dóczy Orbán (aki élt 1491-ig ; győri püspök 1481-től 1486-ig, ennek a gótikus stílusú várkápolnának újjáépítője; utána egri püspök 1486-tól 1491-ig) címere.
A kettő között A. D. MCMLXXXI RENOVATA felirat, amely az 1981-es renoválást mutatja.
A lejjebb lévő, kőből faragott és festett Anjou címerről. „A konzolos kiülésű, baldachinnal lezárt fülkében az Árpád-házi pólyákat és az Anjou liliomokat mutató osztott címerpajzson koronás sisak ül, a sisakdísz a hosszúnyakú struccfej volt. Noha a strucc feje, a baldachin függőzáróköveinek többsége hiányzott, a megmaradt részletek, műformák alapján a címer és így a torony az 1370 körüli évekre keltezhető.” – írja László Csaba: A győri püspökvár építéstörténetének vázlata című tanulmányában (Arrabona Múzeumi közlemények 38. 2000. 1-2. Tanulmányok. pp. 99-100.)