„1743-ban kapta Győr Mária Teréziától a szabad királyi városi jogot (másodszor, mert először 1271-ben V. István emelte e rangra, de Zsigmond korában, az 1400-as évek fordulóján ez megszűnt), és ezzel együtt egy új címert is, ami máig él.
Ívelt oldalú, alul fogazott, hasított, szimmetrikus tárcsapajzs, melynek jobb oldali mezejében a város patrónusának, Szent István első vértanúnak félig balra fordult, lebegő alakja látható miseingben és dalmatikában (a katolikus liturgiában használt ruhadarab). A vértanú jobb kezében a megkövezésre utaló kődarab, bal kezében a győzelmet jelképező pálmalevelek, feje körül dicsfénykoszorú, mögötte pajzsderékon egy kereszttel megrakott pólya.
A vágott bal oldal felső mezejében városkapu látható faragott kövekből, csapórácsos, nyitott kapuzattal, egy-egy lőréssel, hegyesen fogazott fanyársakkal, nyolcszögletű, két lőréses, laposan ormozott kőtoronnyal. Az alsó mezőben a Duna, Rába, Rábca folyókat jelképező háromhullámos pólya található. A tárcsapajzs felső élén a szabad királyi várost jelképező, drágakövekkel megrakott, ötágú, nyílt leveles korona látható. Az egész címert egy dúsan mintázott keret fogja közre.”^[1]

---