A Cifrapalotát 1902-ban Márkus Géza tervezte szecessziós stílusban. 1903-ban Mészáros János építőmester már be is fejezte az építést. Földszintjén üzletek, első emeletén a Kereskedelmi Kaszinó, második emeletén bérlakások kaptak helyet. Az épület legfőbb jellemzői: a homlokzati falsík színes majolika díszítése, melynél a népművészeti motívumkincs dominál. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket a Zsolnay gyár készítette. Habár a tervező nevét még nem sikerült pontosan kiderítenem, valószínűnek tartom, hogy Zsolnay Teréz lehetett, mivel abban az időben ő képviselte a népies, magyaros motívumokat a díszítésben.
A motívumok nagyon hasonlítanak Huszka József kiskufélegyházi rajztanár gyűjtéseiben szereplő ábrákhoz, amelyeket az Alföldön, a Felvidéken és Erdélyben gyűjtött, különféle festett bútorok, székelykapuk, cifraszűrök és régészeti leletek tanulmányozása közben. Huszka ezeket az ábrákat perzsa, indiai és más keleti művészetekkel rokonította, azokból származtatta, erről a Magyar turáni ornamentika című művében részletes tanulmányokat tett közzé.
Az épület az 1945-től 1982-ig szakszervezeti székházként üzemelt, 1983-tól képtár, 2005-től múzeum. 2002-től 2004-ig teljes külső és belső felújításra került sor. A hiányzó mázas díszek pótlását az eredeti után Halmos Ferenc keramikus készítette. A felújítás EUROPA NOSTRA különleges elismerésben részesült 2006-ban.