Nagyon szép carrarai márvány szobor. Az iskola kertjében áll, kb. két méter magas. A nő szépen ivelt arcú arányos nőies testű kezében könyvet tartva néz előre.

Mikus Sándor (1903-1982)

"Sződi munkáscsaládban született. Műszerésznek tanult, 1924-től az Egyesült Izzóban dolgozott. Munkahelyén Pfeifer Ignác kutatómérnök felfigyelt rajztehetségére; autodi>daktaként, a Lehel úti szabadiskolába járva kezdett el komolyabban foglalkozni a szobrászattal. 1927-ben Pfeifer Öreganyám című portréja alapján fél évig havi 100 pengőt juttatott számára. Olaszországba utazott; előmenetele alapján pártfogója meghosszabbította a támogatást, így 1930-ig maradt Itáliában. Firenzében, majd Rómában élt; itt ismerkedett meg Pátzay Pállal, és hazatérve az ő műtermében dolgozott. 1932-től rendszeres kiállító, első gyűjteményes bemutatóját az Ernst Múzeumban tartotta. Felvették a Munkácsy Céhbe, a Képzőművészek Új Társaságába (KÚT), a Magyar Képzőművészek Egyesületébe és a Rippl-Rónai Társaságba. 1934-től a Lehel út 14. számú házban önálló műtermet bérelt. (1946-ban a Százados úti művésztelepre költözött.) 1937-ben a párizsi világkiállításon a magyar pavilon építésze, Györgyi Dénes mutatta be a műveit, amelyekkel két aranyérmet is nyert. Később a New York-i világkiállításra is eljutott Fésülködő nő című szobrával. 1938-ban az Új Művészek Egyesülete alelnökké választotta. "

---