Az etyeki kálváriát 1825-ben építették a helyi lakosság és helyi szobrászok részvételével. Az ötvenes években lerombolták, ledöntötték az alkotásokat, a kálvária bejáratánál látható Szent Vendel sokáig fej nélkül, bárányát nélkülözve állt, a párjaként felállított Nepomuki Szent János szobrot teljesen ledöntötték, a kereszteken látható két latornak pedig a lábfeje hiányzott. A két szobor már 1779 óta itt állt. A ledöntött stációk és alkotások fűvel benőtten, szétszórva hevertek, 1999-ben merült fel az ötlet a helyreállításra, amihez jelentős adományok érkeztek, illetve a Nemzeti Örökség Minisztériuma támogatását nyerték el a megvalósításhoz. Alig egy év alatt gyűlt össze a restauráláshoz, felújításhoz szükséges összeg, majd 2000. a július 1-jén kezdődött etyeki búcsú alkalmával adták át a kálváriát. Az etyeki búcsút a Sarlós Boldogasszony tiszteletére július első hétvégéjén tartják.

Az ünnepély alkalmával vehette át Etyek a millenniumi zászlót is Martonyi János külügyminisztertől. Martonyi János három nyelven köszöntötte a megjelenteket, magyarul, németül és franciául. A magyar résztvevők mellett a német kitelepítettek, és a franciaországi testvértelepülés meghívott vendégei is jelen voltak az ünnepélyes avatáson. Az avatáson köszöntötték az adományozókat, és több mint háromszáz embert tüntettek ki. A zászlóátadást követően szentelték fel a kálváriát.

Az eredeti stációk fülkéiben elhelyezett képek vaslemezre, bádogra voltak festve, alkotójuk ismeretlen. Az új mozaikképeket Csókos Varga Györgyi készítette, aki elindította a kálvária helyreállítását.

---