A héten akárhányszor beléptem ide az oldalra, a legnépszerűbb heti Műlap a karcagi Aradi vértanúk emlékhelye volt. Nyilván aktuális eseményként (most volt október 6. a héten) került oda.
Nekem viszont figyelmeztetés volt, hogy vissza kell még mennem Karcagra, újra fotózni a szobrokat, mielőtt ismét rossz időjárás nem lesz. Egyúttal köszönöm Exitnek, hogy elment ő is a nyáron, és sok-sok szép képpel járult hozzá Karcag anyagához.
Megtettem, és találtam egy-két eddig felfedezetlen alkotást. Íme az egyik: a Mágikus találkozás.
A szálló, ahová 1998-ban elhelyezték a szobrot, ha jól láttam az interneten az adatokat, vagy két évvel ezelőtt bezárt. Közvetlen a városközpontban, remek helyen van, és épp azért tettem fel róla külön képet, hogy látni lehessen, hogy egyben Galéria is volt az épületben.

A lehetőségeim a fotózásnál igen korlátozottak voltak, mivel egy drótkerítésen át készültek a képek.
A szobrásztól nem megszokott módon egy emlékművet, portrészobrot látunk, hanem egy teljesen más stílusú alkotást. Igazán körbesétálni lett volna kedvem, a valószínűleg más nézőpontból is érdekes művet.
Az épületet gondolom eleve úgy tervezték, hogy oda egy alkotást helyeznek majd el. Kicsit zavaró számomra az üvegtéglák hatása, no és a fal színe.
A hotelt most egy hatalmas kutya, no és a rendőrség éber szeme vigyázza, de mégis nagyon kihaltnak tűnik minden.
Az alkotás egy nem túl magas, kerek talapzaton áll, és 250 cm magas. Számomra hihetetlen, hogy Ariel alakja ilyen helyzetben lebeg, minden megtámasztás nélkül.
A mű egyenlőre jó állapotban van, de mivel az épületet bezárták amihez tartozik, ezért került a veszélyben kategóriába. Ki tudja mi lesz a következőkben a hely és a mű sorsa?