A házak előtti kis parkban, szintén egy-két nagy fa tövében áll a szobor. Hajlított vörösrézlemez az anyaga, és valamivel nagyobb, mint az életnagyság (230 cm magas). Az alkotóról szóló oldalak azt írják, hogy helyileg ott van, ahol ma a Mladonyiczky Béla által alkotott Alföld-szobor van, vagyis az Ifjúsági ház mellett.
Az alkotással szemben lévő sarkon állt az egykori Békéscsabai Kötöttárugyár épülete. Azért írom múlt időben, mert az épület mára nagyon kihalt, régen bezárták a gyárat.
Egy cikk az üzemmel kapcsolatban:
http://www.beol.hu/bekes/gazdasag/lakopark-epulhet-a-kotottarugyar-helyen-132397
A fotók minőségéért bocsika, de teljesen vaksötét volt, még az utcai világítás sem működött a szobor közelében.

2013 augusztus: A szemben álló gyárat gyakorlatilag a földdel tették azóta egyenlővé. Ott éktelenkedik egy hatalmas, üres terület a szoborral szemben. Az alkotás és környezete nagyon elhanyagolt. A szobor melletti kiszáradt fa valakinek szemet szúrhatna, mert azt ki kellene vágni.

1. "A városba "csempésztek" egy szobrot

Még az augusztus 20-i ünnepre rendezték, parkosították Békéscsabán a Tanácsköztársaság útja és a Tulipán utca sarkán levő kis teret. Arra a kis térre gondolunk, ahová egykoron egyes álmodozók a városkutat tervezték. Helyette most egy nőalak szobra díszíti a kis parkot. Többen fogadásokat kötöttek már, hogy paraszt- avagy munkás- lányt ábrázol-e a műalkotás, de mivel a szobrot nem mutatta be senki, nem avatta fel, nem leplezte le senki — a fogadások egyelőre eldöntetlenek.
Én csak sejtem, hogy munkáslányt ábrázol, mert a helyére való állítás után egy idősebb „szaki" barátságosan kezet
rázott vele, elintézve ezzel az avatási ceremóniát is. —mény

2. "Nem „csempészték" a városba a szobrot

Szeptember 1-én közöltük rovatunkban A városba csempésztek egy szobrot című írást. Erre Babák György, a békéscsabai Városi Tanács elnökhelyettese válaszolt:
"A szobor elhelyezésére augusztus 20. előtti időszakban került sor, a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat egy verőfényes délelőttön helyezte el a korábban megépített alapra. Olyan képzőművészeti alkotások elhelyezésénél, melyek nem kapcsolódnak tartalmi vonatkozásban nevezetes személyiségekhez, vagy társadalompolitikai eseményhez, hanem egy korábban kialakult környezet díszítését szolgálják — a Képző- és Iparművészeti Lektorátus véleménye szerint — nem szokták avatási ünnepséget tartani.
Korábban erre vonatkozóan véleményt kértem, mert hasonló díszítő jellegű alkotás elhelyezésére már sor került. Avatási ünnepséget akkor sem tartottunk (például a Kulich Gyula lakótelepen, a Széchenyi ligetben, a Kner Nyomda előtti térplasztika esetében). Avatási ünnepséget tartalmi alkalmi okokból szoktunk rendezni.
A szobor Makrisz Agamemnon szobrászművész alkotása, melynek a művész „Munkáslány” elnevezést adta. A lényeg azonban nem ez, mert városképi szempontból az értéke azonos lenne, ha paraszt- vagy értelmiségi lányt fogalmazott volna meg, s a mai körülményeink között formamegoldás szempontjából is elmosódtak a határok. A cikkben jelzett „szaki” a parasztlánnyal is parolázhatott volna.
S még egy adat az alkotással kapcsolatosan: finanszírozása a központi alap terhére történt.”"

---