Aba Sámuel a kazároktól leszakadt, a magyarokhoz csatlakozó kabarok törzsfője gyermek és ifjúkorát minden bizonnyal a Mátra vidéki szállásterületen töltötte. István nővérét vette feleségül, így a király sógora, majd nádora lett, a keresztény vallást követte. Vallási kérdésekben azonban gyökeresen más utat követett, mint a vakbuzgó keresztény hírében álló elődje Orseolo Péter, az elűzött király. Ez is oka lehet annak, hogy az éppen csak megkeresztelkedett magyar főurak trónra segítették. Rövid uralkodásának a vesztes ménfői csata vetett véget, menekülés közben ellenségei kezébe került, akik kivégezték.

Kő Pál hiteles ábrázolás híján alkotói ambícióinak szabad folyást engedve alkotta meg Aba Sámuel valóságosnak tűnő, s ugyanakkor mitikusnak is ható alakját, aki szinte nekifeszül a történelem által rámért feladatnak. Honfoglaló eleink öltözetében látjuk, haját pogány szokás szerint három varkocsba fonva viseli, koponyája jobb oldalán lékelésre utaló lemez látszik. Alatta a hármas oszlopkötegből álló posztamens is a román kor egyszerre barbár és vallásos korát idézi: egyik oldalon a rakamazi lelet, másik oldalon a sárospataki harang motívuma díszíti. A krónikák szerint parasztokkal étkezett, lovagolt, társalkodott, emlékét mesés legendák őrzik.