Az Ágoston téri templom előtt álló kutat eredetileg Gianone János kőfaragó építette 1853-ban, ennek tönkremenetele után az új kút felépítésére 2000-ben került sor.

Az Ágoston téri kút története (1853.):
A költségvetését Ripperger György kútmester és Gianone Ferenc kőfaragó mester adták be a városnak 1846-ban. A tervrajzát Gianone készítette. A kút 1853-ban készült el. A környékben lakók által felajánlott pénzt Pucher Gusztáv budai külvárosi plébános gyűjtötte össze. Pucher a pénzről szóló jegyzéket bemutatta a Gazdasági Választmánynak. A 149 forint 30 krajcárt a Tanács kérte ki. Ugyanazon az ülésen mutatta be Gianone János kőfaragó mester a költségvetését, mely 625 forintot tett ki. Ripperger 50 db vascsövet vett be az első
költségvetésébe (á 8 forint). Tervét valószínűleg módosították, mert az Ágoston-téri kútért csak 92 forintot kapott.
Lukrits mérnök még így is „nehezményezte” a jegyzék néhány tételét; javasolta, hogy a későbbi kútépítések előtt gondosabban mérjék fel és alkudják ki a munkát. Ugyanezen az ülésen Pucher plébános kérte, hogy a Nepomuki Szent János szobrát helyezzék el az Ágoston templom egyik üres vakablakába, a homlokzaton. Ez a szobor évszázadok óta a kút helyén állt, az eredeti tervtől eltérően nem tették a kifolyó oszlopa tetejére. A plébános
kérte még, hogy a templom másik oldali vakablakába készíttesse el a város Szent Ágoston szobrát. A kérést elfogadták, a Szent János szobrot is restauráltatták. A munkával Gianone kőfaragót bízták meg. Mindkét szobor ma is a templom homlokzatán látható, az idő által megviselt állapotban. A kútból kifolyó víz az úttestet még az építés évében megrongálta, a gödröket be kellett temetni. Az Ágoston téri kút a vizét a Tettyéről kapta, a Czenger
kaszárnya elosztó tartályán keresztül. Az 1890-91. évi tífusz járvány idején a Tettyéről a kaszárnyai elosztóhoz vezető csöveket ki kellett cserélni. A lezárás után az Ágoston téri kútban nem volt víz.

down.archicentrum.hu