"Tóth Valéria ábrázolása a kialakult hagyományt követi, a megformált nőalak a klasszikus görög-római kor stilizált ruháját viseli, s kezében ott a bőségszaru, abban pénzdarabok. A részletek kidolgozása aprólékos. Olyan, hogy realista szobrok egész sora jut eszünkbe a klasszikus korok alkotásaitól XX századi művekig. Figyeljük a görög kontyot viselő női fejet! A szelídséget és egy csipetnyi hamisságot kifejező arcot! Figyeljük a ruha gazdag, szélfútta redőzetét! Többek között, ebben érhető tetten a művész varázslata, hiszen képes a lehetetlenre: a mozdulatlanságban a mozgást érzékelteti, így válik életszerűvé az ábrázolása itt, a szabad térben. Jobb oldalról nézve látszik legjobban, hogy Fortuna istenasszony a magvető ember mozdulatával hinti szét a bőségszaruból kiömlő pénzt, a kincseket. A pénzdarabokon búzakalász látható, így az élet más értékeire is asszociálhatunk. Ha a szobor mögé kerülünk, tűnik fel a szobor kecsessége, kisplasztikái finomsága."

Így hangzott Bucsány György középiskolai tanár, helytörténész avatóbeszédének egy részlete.

---