A Bányászemlékmű alkotójánál

"Ezt az emlékművet felesleges lenne bemutatni, mert szeptember 6-tól Tatabányán az 1919-es sortűz színhelyén áll, naponta láthatjuk, részévé lesz a városnak, hozzánk nő majd és emlékeztet. A sziklatömbből kiemelkedő, a bányászlámpát magasra emelő alak — ha megformálásában első pillantásra nyersen és meghökkentően is hat — méltó emlék. A magasra tartott bányászlámpa beszédes szimbóluma annak, amit a csendőr tűz áldozatainak példája számunkra és maid a későbbi idők számára mond.
Az emlékmű alkotója, Tar István szobrászművész. Sokaknak bizonyára bemutatni sem kell, hiszen képzőművészeti életünk ismert személyisége, alkotásaival az ország minden részében, csaknem minden városban találkozhatunk....

... A tatabányai emlékmű megalkotásához azzal a tisztelettel és áhítattal kezdett, amelyet nem csak az 1919-es sortűz áldozatai iránt, de egyben a bányászok és azok munkája iránt érez. 1948-ban egy Dorogon megrendezett képzőművészeti kiállítás kapcsán ismerkedett meg Komárom megyével, a bányászokkal, akkor többször járt lenn a bányában, és mostani alkotásába belesűrítette akkori élményeit is.
Amikor ez év tavaszán megbízást kapott az emlékmű elkészítésére, több alkalommal utazott Tatabányára, s Láng József építésszel együtt tanulmányozta, hogy az emlékmű felállításának helye, a tér most és a későbbi rendezés során milyen kompozíciót enged meg, milyenek a tér arányai, s milyen megoldású szobor illeszkedik a legjobban a tér képébe. Csak ezután született mes az emlékmű végleges formája, amely relief, ugyanakkor térplasztika is. A sziklatömb, amelyből a bányász alakja kiemelkedik, támasztékot és egyben mondanivalót is ad a figurának. A megoldás megnyerte a szakmai zsűri tagjainak tetszését, s találkozott a megrendelők elképzelésével is.
És ne lepjen meg senkit, hogy a most felállított emlékmű nem kő, hanem egyelőre
csak gipsz. A kőszobor, amely maid teljesen megegyezik a mostani gipsz változattal, még nem készültei, de a következő évfordulóra már felcserélik a gipsz változatot, s ugyanezen a helyen áll maid maradandó emlékként és emlékeztetőként.
Nagy Tamás"

---