Dr. Vitális István (1871-1947) Szarvason érettségizett, Budapesten 1894-ben végezte el a Pázmány Péter Tudomány Egyetemet. 1904-ben avatták bölcsészdoktorrá. Tanársegéd volt a Műegyetemen, tanár a Trefor utcai gyakorló főgimnáziumban, majd a selmecbányai evangélikus főgimnáziumban. 1903-ban a főiskolán ugyanitt adjunktus lett, 1912-ben rendes főiskolai tanár, 1919-ben rektor, 1920-1922 között prorektor. 1920-ban az MTA levelező-, 1945-ben rendes tagja. Az 1920-as években geológiai vizsgálatokat végzett a Magyar Kőszénbánya Rt. és a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., továbbá az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt. területén és jelentős felfedezések fűződnek nevéhez.
A Bánya-, Kohó- és Erdõmérnöki Fõiskola Selmecbányáról Sopronba költözését (1919) követõen Vitális István elsõsorban az oktatás feltételeinek megteremtésével foglalkozott. A feladatok növekedése a tanszék megosztását követelte meg, s így 1923-tól két tanszék mûködött, a földtan-telepismerettani tanszék Vitális István, míg az ásvány-földtani tanszék Vendel Miklós vezetésével. Vitális István ekkor a bányamérnök-hallgatók részére õslénytant, történeti földtant és telepismerettant, a vaskohászok részére vasérc-elõfordulások tárgyat adott elõ. Külön említésre méltók a heti egész- vagy félnapos kötelezõ földtan telepismerettani kirándulások, amelyeket a két tanszék közösen vezetett.


1927-tõl jelennek meg ismét Vitális István teleptani és õslénytani munkái: a németegyházi eocén kõszéntelepek felfedezése, a halimbai bauxit és annak hasznosítási kérdése, a recski arany-, ezüst- és rézércesedés vizsgálata, a Salgótarján-egercsehi kõszénmedence földtani viszonyainak áttekintése, az úrkúti mangánérc, a lispei, és bükkszéki földgáz és kõolaj tanulmányozása mellett ebben az idõszakban több õslénytani munkát is megjelentet. Fõ mûvét, Magyarország szén-elõfordulásai c., 407 oldalas könyvét, volt tanítványainak ajánlva 1939-ben adta ki. A továbbiakban is a kõszénteleptani és kutatásai problémák állnak érdeklõdése középpontjában. Akadémiai posztumusz székfoglalóját 'Oligocén eocén és paleocén fényes barnaszén felkutatása a Magyar Középhegység dunántúli részében' címmel mutatták be. Vitális István hatalmas életmûvét a nyomtatott munkái is tükrözik, mint a hazai kõszénkutatás legjelesebb szaktekintélye például csak a mecseki feketekõszén kutatásával kapcsolatban 40 szakvéleményt készített.

Eredetileg a Tatabányai Szénbányák Nagyegyházi Bányaüzem Központjának udvarán állt.

---