Az épületet díszítő szobrokat keramikusművészek tervezték és kivitelezték.
A fotók az épület Duna-parti, és hátsó homlokzatain készültek, október 23-án.
A színházat 2002. március 15-én adták át.

'...ahogy fejlődtek a tervek, a szobrok egyre jobban összenőttek és összesimultak a homlokzat kőtagozati elemeivel, formailag és anyagukban egyaránt. Végül is üvegszál erősítésű, a kő anyagával megegyező színű finombetonba öntve mutatkoznak meg előttünk.
A nézőtéri hengeres homlokzat külső pillérein, a megnyíló falrések előtt négy szobor jelenik meg.
Mint az ősi falak hajdani lakóinak szimbolikus védelmezői, mint egy összezárt függöny derék fölött széthúzott nyílásán át, hajolnak meg a szobrok előttünk. Felül két könnyedebb nőalak, a Tragédia és a Zene, alattuk a tömörebben formált, súlyosabb férfifigurák, a Király és a Komédia alakjainak messzire pillantó tekinteteivel találkozhatunk. A Király az újjászülető Nemzeti Színház, a színházak királyának a szimbóluma is.
A poétikusan megformált figurák különböző nézőpontokból más és más arcukat mutatják. Nemcsak az épületen kívül, hanem a belső terekből kitekintve, többször egészen közelről is találkozhatunk figuráikkal.
...Az ötödik emeleti záró párkány alatt megjelenő hármas tagolódású, ívelt térbeli keretek a központi Colosseum-motívum nyílásaihoz kapcsolódnak. Más módon, de a szobrok itt is társai a homlokzatnak. Fejdíszes, kagylóból induló nőalakok feszülnek az összetalálkozó félkör alakú ívek domború száraira. A negedik emelet magasságában a Duna felőli oldalról a déli homlokzatra is átfordul ugyanez a motívum. Kilencen vannak, és az ősi színjátszásban általánosan szereplő kórus szimbolikus tagjaiként koszorúzzák a színház épületének ezen részeit. Én őket is az épület múzsáinak tekintem.'
Írja az épület tervezője, Siklós Mária A Nemzeti háza című könyvében (42–46. p.)