..."A Várkert Bazárt életre hívó gondolat az volt, hogy a rohamosan fejlődő, élénkülő pesti Duna-part pezsgő életét a budai oldalon is meghonosítsa.
A Vár felőli oldalon a Királyi kertek méltó lezárását hozza létre, valamint az üzletekkel hatékonyan tehermentesítse az építkezés költségvetését. ...
...A várkertbe vezető lépcső és a kísérő épületek terveinek vázlatát
Reitter Ferenc készítette el.
Az ő rajzaival kezdett el dolgozni Ybl Miklós, aki először nyílt csarnokszerű építményt akart a szoborművek felállítására, aztán megtérülési okokból mégis úgy döntöttek, hogy helyette bazársor lesz, üzletekkel. ...
...A harmadik, végleges variáció tartalmazza először azt a Duna partról
a teraszszintre emelkedő, szimmetrikus vezetésű, látványos rámpa-párt,
amely az épületegyüttes meghatározó motívuma lett. ...
...A nemzetközileg is páratlan épületegyüttes Ybl Miklós tehetsége hozta létre. A homlokzati sgraffitók Than Mór és Scholz Róbert, a szobrok Fessler Leó, Huszár Adolf, Schföfl Armin, a kerámiák Zsolnay Vilmos, a díszes vasrácsok Jungfer Gyula munkáját dicsérik. ...
A Vártól a Duna-part felé egy pavilonok által megszakított terasse épült, amely alatt üzlethelyiségeket alakítottak ki.
...A várból a Duna-partra vezető Vízhordó lépcső alsó része hangsúlyos emeletes építményt kapott, melynek párja a déli oldalon is elkészült.
Az árkádsor, ahová az építész a kezdetekkor az üzleteket álmodta, már pár évvel az átadás után, megfelelő forgalom hiányában szobrászok műhelyévé vált.
1884-ben Stróbl Alajos volt az első szobrász, aki a bazár árkádsorán,
saját műtermet nyitott. A két világháború közötti időszakban, az itt
működő művészeknek köszönhetően sikerült felpezsdíteni a budai korzó életét, azonban az 1920-as években a csak részben használt, kedvezőtlen víz és talajviszonyoknak kitett épület pusztulásnak indult.
MÁR EKKOR FELVETŐDÖTT A HELYREÁLLÍTÁS SZÜKSÉGESSÉGE, DE A MUNKÁLATOK MÉG ÉVTIZEDEKIG NEM INDULTAK MEG." ...

---