Petőfiszállás 1952-ig Kiskunfélegyházához tartozott és Ferenczszállásnak hívták.
Az 1800-a évek elején az egyház kategorikusan eltiltotta híveit a közeli szentkúti zarándoklatoktól, a félegyházi tanács pedig olykor szigorúbb, olykor engedékenyebb magatartást tanúsított. A pásztorok gondoltak egy merészet. 1803-ban három juhász, Sisa Mátyás, Polyák Pál és Ivanits György elhatározta, hogy „a szent Kút Halmotskán' szobrot állít Szent Vendelnek, a pásztorok védőszentjének. Az elhatározást akkor nem tudták megvalósítani, mert a félegyházi tanács a kért célra nem adott földet a közlegelőből. Közel fél évszázad telt el, amíg a juhászok óhaja a gazdag redemptus-nemes Bánhidy József akaratából beteljesedett. Bánhidy József 1838-ban meghalt. A szobrot 1849-ben állították fel az örökösök által letett alapítványból.
Szent Vendel szobra több mint kétméteres hengeres talapzaton állt, lábánál egyik oldalon egy bárány pihent, a másik oldalon a juhászok terelőkutyája, a puli.
A szobrot az 1950-es években ledöntötték, amikor ismét fölállították, nem az eredeti helyén, hanem a közben kialakított faluközpontban helyezték el. Az összetört pulit felváltotta egy borjú, talapzata is kisebb lett.
1985-ben restaurálták.
2011. A szobrot fölújították és 60 méterrel dél-keletebbre helyezték.