Az „Akkor és most” szókapcsolat kicsit bővített változata: „Előtte és utána”.
Ezen a huzatos helyen az elmúlt néhány száz évben különböző rendszerek állították fel saját ideológiájuk bálványait. A borítólapon látható Lenin-szobor 1968-tól 1992-ig állt, az ezen idő alatt róla elnevezett téren. Előtte 1739-től a Szentháromság temető Rávágy téri bejárata volt, a kovácsoltvas kapu Tiringer Ferenc kecskeméti lakatosmester műhelyében készült 1925 körül (a 2., 3., 4. képen látható még meglévő Küküllő utcai bejárat párja). A bejárat közelében volt felállítva 1830 körül Dunaiszky Lőrinc által készített hat egészalakból álló Kálvária szoborcsoportja, ami a ferencrendi szerzetesek hatfülkés sírboltját díszítette 1958-ig (5. kép). Ekkor lebontották és a nyárlőrinci temetőbe szállították ottani felállítás céljával, de útközben megsérültek, ezért a temetőárokba dózerolták őket. 20 év múlva a szobrok egy része ismét előkerült és kijavítás után 1982-ben a Barátok temploma előtti kálváriát újították fel velük.
A Rávágy tér egyébként Kecskeméten közvetlenül a Muszáj nevű városrész mellett található. Elnevezése abból az egyszerű okból alakult ki, hogy a Muszáj egy lapos vizenyős terület volt, sáros utcákkal, ahol szegényebb embereknek jobb híján muszáj volt lakni, miközben rávágytak a közeli magasabban fekvő területre ahol a módosabb polgárok laktak. Itt volt a Bugacra menő keskenynyomtávú kisvasút végállomása is, amit időközben távolabbra helyeztek, a múlt év végén pedig véglegesen bezártak.
És ide vágyott a Lenin-szobor is, miután 1961-ben elindult a Leninváros-lakótelep építése, kezdetben a temető soha nem használt tartalék területein, később pedig exhumálásokkal szabaddá tett Árpád körúti részeken. Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotását 1968-ban állították fel, 1992-ben bontották le, és szállították a Városgazdasági Kft. udvarára (7. kép), innen 2009-ben került Kecelre, a Pintér Művek szoborparkjába (8. kép).
Jelenleg egy hirdetőoszlop áll a téren a rozsdás zászlótartó oszlopok mellett, rajta korunk bálványa az aktuális „REKLÁM” látható (6. kép). Van egy futurisztikus vágyam, szeretném látni, hogyan néz majd ki pár száz év múlva a tér. Sajnos a jelenlegi trendek alapján, erkölcsi és kulturális fejlődésünk diagramját extrapolálva a 9. kép jött ki eredményképpen.

"Két szobor

Két új szobrot állítottak fel a közelmúltban a 600. éves jubileumát ünneplő megyeszékhelyünkön...
...Mindkét új szobor nagy jelentőségű témát fogalmaz meg. Leninnek emléket állítani: aligha van művészi feladat, amely súlyosabb felelősséget, tökéletesebb eszmei tisztaságot, mélyebb alkotói alázatot követelhetne a szobrásztól Kisfaludi Stróbl Zsigmond személyében avatott mester kapott megbízást az új kecskeméti lakónegyed, a Leninváros, jelképének megmintázására.
Kisfaludi a mindannyiunkban elevenen élő Leninképzetet formálta meg azokkal a minden szélsőséget kerülő, nagy mesterségbeli tudásra valló, lehiggadt eszközökkel, amelyek a magyar művészettörténet legtöbbet foglalkoztatott szobrászává tették őt.
A kétszeres életnagyságú alak és a viszonylag alacsony, keskeny talapzat találóan fejezi ki azt a monumentalitást és közvetlenséget, amelynek együttes jelenléte egyik legfőbb jellemzője volt Lenin egyéniségének. A könnyed gesztusra emelt kéz és a felöltő szétnyílt szárnyai élő mozgalmassággal járják át a szobrot mintegy lendületessé téve a testtartás mozdíthatatlan szilárdságát. Tökéletes a kissé előrebiccent fej arckifejezése: meggyőzésre képes bölcsességet természetes derűt sugároz... Sz. J."

---