'Az épület főmotívuma a hatoszlopos bejárati portikusz korinthoszi oszloprenddel. Hátsó falán Deák Ébner Lajos háromrészes freskója a szobrászat kezdetét Vulkán és Athéné alakjával, a művészetek kútforrását Apollóval és a múzsákkal, s a festészet eredetét a szerelmes pásztorral az antik legenda szerint ábrázolja. A közbenső képeken a festészet és a szobrászat allegorikus alakjai szerepelnek.'
Írja a Műcsarnok saját épületét bemutatva a honlapján.

Ehhez képest a műre egy 1966-os dátum, és Medveczky Jenő neve van írva.

Azt olvastam, hogy az épület 1896-ra, a Millennium évére készült el, és a második világháborúban sérüléseket szenvedett.
Deák-Ébner Lajos festőművész 1850 és 1934 között élt.
Sajnos a középső, kapu fölötti freskóról nincs meg a képem, mert mikor arra jártam zárva volt a múzeum, és a fotókat csak a kapun kívülről lehetett elkészíteni.

2010. március: ' Az ajtó fölötti sávban, a portikusz teljes szélességében kapott helyet Deák-Ébner Lajos freskófríze, amely az épület felavatása után, csak 1897-ben készült el. A háborúban részben elpusztult freskót annak idején leírta Ambrozovics Dezső: „Az oszlopcsarnok hátsó falát a főkapu felett Ébner Lajos tanár és festőművész sikerült allegorikus triptichonja díszíti, mely nemes formáival és művészi kivitelével megkapó három falfestményben a művészetek keletkezését ábrázolja.
Bal felől az első kép a szobrászat kezdetét tárja elénk, a mint Vulkán sárból formálja az emberi alakot, melyet Athene istennő leheletével életre kelt. Körülötte csoportosulnak a szerelem istene, Ámor és a grácziák.
A középső és legnagyobb kép Apollót, a művészetek isteni kútforrását és a múzsák csoportozatát mutatja.
A harmadik kép, az elsőnek párja gyanánt a festészet eredetét allegorizálja. Nézőktől környezett pásztor a falra vetett árnyék nyomán kedvese körvonalait rajzolja a falra.
A közbeeső mezőkre ... festett alakok közül az egyik a szobrászatot, a másik a festészetet jelképezi.”29 A három kép közül az első többé-kevésbé megmaradt; a középső és a harmadik pusztult el a háborúban, és helyükre festett 1967-ben Medveczky Jenő saját stílusában a megmaradt részhez illeszkedő, de attól könnyen megkülönböztethető kiegészítést.'
Olvasható a Műcsarnok honlapján megjelent Műcsarnok könyvben.