A jáki Szent György bencés apátsági templomot 1215 körül alapították, majd 1256-ban szentelték fel. A főhomlokzatot 12 pálcatagból, illetve pálcaívből álló bélletes kapuzat díszíti. A belső pálcatagok félkörívvel, a külsők csúcsívvel záródnak. A külső oszlopíveket egy - egy oroszlán tartja. Az oroszlán a román-kori építészetben az erő és a fenség szimbóluma. A jáki templom esetében ők őrzik az isten házát, ahová a szűkülő kapun juthatunk be. A fő motívumaikat tekintve fűrészfogas és pálcikás bélletoszlopokon növényi motívumokkal, mitikus lényekkel, madárábrázolásokkal is találkozunk.
A kaputimpanon egy "Úr dicsősége" (Maiestas domini) dombormű kapott helyet. A mandorlában ülő (trónoló) Krisztust két szárnyas angyal fogja közre. Jézus egyik kezében az Írást tartja, másik kezével áldást oszt a bejövőkre.


A jáki templomot az évszázadok alatt számos viszontagság érte. 1532-ben a törökök dúlták fel, 1564 körül elhagyták a szerzetesek, később villámcsapás sújtotta. Az épületet 1896 és 1904 között Schulek Frigyes és Gyalus László irányításával felújították. Ebben az időszakban, illetve részben ezt követően "kicserélték" azokat a szobordíszeket, amelyek olyan rossz állapotban voltak, hogy hosszabb távú megóvásuk a helyszínen nem látszott biztosíthatónak.
Így a kapuzat díszei részben eredeteik, részben az eredetiek mindenben hű másolatai.