Szentendre városának leggazdagabb polgárai Szerb Privilegiális Szentendrei Kereskedő Társaság néven már 1698-ban érdekközösségbe tömörültek. 1763-ban hálából, hogy a nagy pestisjárvány elkerülte Szentendrét, emlékkeresztet emeltek a város hatszögletű főterén. A késő rokokó stílusú Kalmár kereszt azóta hirdeti a települést újraalapító és felvirágoztató szerb lakosainak városszeretetét.
Az emlékkereszt talapzata háromszögletű. Egyik oldalán ószláv nyelvű felirat található az állíttató megnevezésével és az évszám. A talapzat másik oldalán az első felújításról (az állíttató) "szeretetteljes törődéssel felújította 1836. évben" felirat látható. A harmadik oldalán: az 1901-es "megújítás"-ról emlékeznek meg.
A keresztet kovácsoltvas rács veszi körül. A néphagyomány szerint a kereszt alatt egy fejjel lefelé eltemetett ember nyugszik. A görögkeleti emlékkeresztet fentieken kívül a későbbiekben többször is felújították.

A műemlékes oldal leírása: "Pestis kereszt, barokk (1763.)
Későrokokó kovácsoltvas ráccsal kerített, hatszögű térség közepén, háromágú talapzaton, három csigás végű vörös márvány volutatag között feliratos oszloptörzs, rajta párkánylemez. Ezen háromoldalú vörös márvány pillér, minden oldalán 4-4 rokokó faragványokkal keretelt félkörös záródású, bádogra festett ikon.
A pillérfőt áttört kovácsoltvas ágak alkotják, ezen háromkaréjos szárvégződésű vas kereszt, festett korpusszal."

---