Az aktuális hírek között egy pár napja itt a városban is feltűnést keltett egy: bezárták a majd 100 éves szálloda épületét. Itt helyben azért már hallottam előre egy-két hírmorzsát, úgyhogy gyakorlatilag fél éve készülődnek a következő Műlapok.
Azért ilyen hosszan, mert a szálloda személyzete nem volt túlságosan segítőkész. Fotózni ugyan engedtek, de mivel üvegablakokról lévén szó, az lett volna a jó, hogy az ablak mögötti tér ki legyen világítva. Kérésem sajnos nem talált meghallgatásra, többszöri próbálkozás után sem. Ezért tartott aztán fél évig a fotózás. Akármikor arra jártam, mindig beszaladtam a szállodába, és megnéztem, hogy vajon éppen milyenek a fényviszonyok. Az utolsó képek múlt hét szerdán készültek.

Az Aranybika 1915-ben készült el, szecessziós stílusban építették. Tervezője Hajós Alfréd volt, az első olimpiai bajnokunk. A régi épülethez az 1976-ban hozzáépítettek egy új szárnyat.
A hotel földszinti részén, a hallban egymást váltják a képzőművészeti kiállítások.

Az üvegablakokat Józsa János festő- grafikusművész alkotta. Nem ólombetétes üvegablakok, hanem üvegfestmények.
Ezen a déli oldalon két magasságban is vannak ablakok; illetve középen egy erkély, ahol Petőfinek, feleségének Szendrey Júliának, és Bem apónak állít emléket a művész.
Fent balról Liszt Ferenc zeneszerző alakja, míg jobbról Bartók Béla és művei ihlette ablakot látjuk.
Az ablakoknak mindössze annyi funkciója van, hogy ezek az Aranybika szálló különtermeinek a hallra nyíló zárszerkezetei.
Nekem egy idegenvezető barátnőm hívta fel a figyelmemet az alkotásokra. Hiába jártam rendszeresen az épületbe a kiállításokat megnézni, valahogy ami szemmagasságon felül van, azt nem láttam meg.
Körben Debrecen kultúrtörténetéhez, képzőművészekhez, zeneszerzőkhöz, és írókhoz kapcsolódó arcképek és jelenetek láthatóak.