Sokat fogok írni, amiért én kérek elnézést most azonnal, mert az egyik legkedvesebb szobromról van szó, amely a maga nemében igazán egyedi.
Idézet egy levélből: "izé, az a nagy helyzet, hogy ''van egy olyan kozmetikumom, ami garantáltan megfiatalít és kisimítja a ráncokat'', vagyis van egy - szerintem - NAGYON unikum szobor a tarsolyomban. és nemtommég mi legyen vele, feltöltsem-e, vagy még nem, vagy legyen-e találóskérdés. különleges a szobor, az alkotója, a helye, a keletkezése (van hozzá kis urban legend is), tehát az egész, hogy létezik. (nyilván sok ilyen van, de ez a legmeghökkentőbbek között van, ott ahol áll - jójóó, persze szubjektív vagyok, lehet hogy csak én gondolom így.) ja és a szobrot alig ismeri valaki."
A szobor több szempontból egyedi és különleges. Ugye az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás szenzációjának, az Atomiumnak kicsinyített mása. Ennek a szobornak nem művész az alkotója, hanem egy csapat, az egykori Ózdi Kohászati Üzemek mérnökei és munkásai. Valahogy úgy történt a történet, hogy pár mérnöknek nagyon tetszett az Atomium és eldöntötték, hogy társadalmi munkában megtervezik és legyártatják geometriailag pontos mását - és az akkor új, igen kellemesre és nagyszerűre sikeredett Városi Stadion parkját díszítik vele, ahol már állt egy szobor, a Sportolók alumíniumszobra. Az Atomium a hatvanas évek óta áll a parkban, állva az időjárás viszontagságait, anélkül hogy az ifjabb generációk bármit is tudnának róla. Írott forrásokban és az interneten sem szerepel. Nekem kedves, homályos gyerekkori emlékem volt és nagyon örülök, hogy jó állagban találtam ismét rá, csak haja szála, vagyis villámhárítója - mert olyanja is van neki - görbült meg kissé. (2008. 11. 05.: a kategóriát módosítottam "veszélyben"-re, mivel, bár a egyelőre - anyagiak híján - a stadion parkjának egyébként felesleges átépítés nincs tervben, félő, ha mégis sor kerülne rá, ez az ismeretlen és lassan költséges felújításra váró alkotás veszélybe kerülne.)
Szeressétek Ti is!
Tervező: ÓKÜ Tervezőiroda alkotóközössége, Kivitelező: ÓKÜ