Az első felavatás ideje 1935. május 26. 1950 körül átépítették 1919-es mártír emlékművé, a turulszobrot és a koronát a Thorma János Múzeum udvarában helyezték el. Az 1980-as években lebontották. A rekonstrukció 2001-ben a meglévő elemek felmérésével, régi fotók felhasználásával készült, Székely Tibor építész és Faragó János kőszobrász közreműködésével. Az elhelyezésnél az eredeti állapot visszaállítására törekedtek, de 180 fokkal elfordították. A második felavatásra 2001. augusztus 20-án került sor. A zászlórúd 12 m magas. (Kiskunhalas almanach 15. fejezet (Lehóczky György))
Az 1930-as években indult országzászló-állítás mozgalom Urmánczy Nándor parlamenti képviselő nevéhez fűződik. 1941-ig mintegy hétszáz országzászlót avattak fel. A félárbocra eresztett nemzeti zászló a békediktátum okozta állandó gyászra emlékeztetett. Kiskunhalashoz hasonlóan az ötvenes években lebontották, vagy átépítették, majd 2000-től újra divatba jött a visszaállítás, vagy új országzászló állítás.
A halasi emlékmű néhány sajátos eltérést mutat a többihez képest. Egyrészt nem került vissza a „Nem, nem, soha!” és a „Csonka Magyarország nem ország - Egész Magyarország mennyország” felirat. Másrészt az önkormányzat úgy rendelkezik, hogy:
"Állandó jelleggel fel kell vonni a nemzeti lobogót a Hősök terén található Országzászló emlékműnél.
Az alábbiakban felsorolt, valamint a polgármester által meghatározott emléknapok esetén az országzászló lobogóját félárbocra kell engedni:
-június 4.
-október 6.
- november 4.
Szélsőséges időjárási viszonyok között – annak időtartamára –elrendelhető a zászló bevonása."