Magyarország egyik legrégebbi csillagászati (emléke) objektuma, a várdomb R.k. plébániatemplomának támpillérébe építve látható!
A templomot a XIII. század közepén, Szent András tiszteletére építették, román stílusú részletei még ma is utalnak erre. A templomot az esztergomi johanniták 1294-ben megrongálják.
A XIV. század első első évtizedeiben gótikus stílusban átépítik. Az építkezések a XV. században is folytatódtak, ekkor nyerte gótikus támpilléreit és részleteit. A török uralom 1541-1595 és 1605-1686 között részben elpusztította, ezért 1710-től újjáépítik.
1725-ben újraszentelik Keresztelő Szent János tiszteletére. Az újabb barokk átalakítások 1780-ban és 1791- ben már nem változtattak a középkori templom külső tömegén.
(Legutoljára az OMF újjította fel, 1954-1957-ig.)

A napóra" vertikális árnyékvetője már nem eredeti, jelenleg egy 15 cm hosszú vízszintes vasrúd pótolja... A számlap egy 10-15 cm vastag egyenetlen, pajzs alakú, kemény homokkő tömb. Alúl félkör alakúra faragott. 32 cm széles és 35 cm magas. Óraszámozása nincs. Vésett óravonalai 14 körcikkre osztják. A körcikkekből a vízszintes vonal alá 12 szektor esik. Nagyjából egyenlően 15 fokosak (12-16 fok között szóródik). Az óravonalak egyenesek, mélyen húzottak. A napóra kőtömbje nem egyenletesen vastag, körben csipkézet szélű, az évszázadok viszontagságai miatt sérült.

A napóra elkészítésének ideje pontosan nem ismert. Szerkesztése, típusa, kivitele a XIV. század elejére utal, valószínűleg a templom 1310-1320-as újjáépítésekor készült. A XIV. századi készítése az OMF szerint is biztosra vehető és még a legkésőbbi kormeghatározás is a XV. század közepére teszi. Most egy XV. századi gótikus támpilléren található, de láthatóan nem ez lehetett az eredeti elhelyezése. Természetellenesen magasan van, nem fekszik fel a támpillér egyik síkjára sem, csak a sarkára van biggyesztve. Korában a templom D-i falába lehetett építve, a rombolások közben lezuhant, 1710-ben kerülhetett mai helyére. (Napóra.mcse.hu Adatközlő: Bartha Lajos, 1979.)"

---