Simon Ferenc egyik korai, alumíniumból készült alkotásával, a Madaras fiúval a gyulai várfürdőben találkoztam. Több mint húsz évvel később egy hasonló madaras kompozíciót készített, ezúttal leány változatban. Az ülő lány madarat tart kezében, a béke és barátság jelképét. A klasszikus arányú, tökéletesen szimmetrikus egyszerű tömör forma szomorkásnak tűnik. A lehajtott fejével az alak könnyedén belesimul egy képzeletbeli gömb térfogatába. Az arc megformálása kissé elnagyolt, az alacsony elhelyezés miatt alaphelyzetben szinte nem is látszik, ezáltal arctalanná válik. Lemondó, belenyugvó enervált testtartása síremlékszerű bánatot sugároz. A fehér hómező rideg fehérsége még jobban fokozza a befelé forduló teremtés sajnálatraméltó magányát. Szinte kedvem lenne megvigasztalni. Talán, ha kitavaszodik és kizöldül a fű, és virágba borulnak a környező rózsabokrok, és csivitelnek a madarak, a kislány is felvidulhat.
Ui.: 2008 áprilisában a szobrot ellopták, majd Kalocsán egy csatornában találták meg feldarabolva. Az eredeti szobor felújított gipszmintája alapján újraöntötték, és 2009. március 15-én újból felavatták. Az újraállítás folyamata a kapcsolódó információn nézhető meg.