2000-ben állították fel Encsen a Szent József templom előtti parkban az I. és II. világháború áldozatainak emlékművét. A szárnyas oltárt idéző kompozíció a város szobrászművészének - Borsos Istvánnak - az alkotása.
Az emlékmű domborművén a szobrász eredeti elképzelése szerint a katona - a férj - háttal lett volna a családjának, aki a frontra indul. A lektorátus zsűrijének az volt a kérése, hogy a szobrász fordítsa a katona alakját a felesége és a gyermeke felé. Így a szobor több értelmű lehet - távozik, vagy érkezik a katona?
A család arcán látható szomorúság a búcsúzás pillanatára enged következtetni, ami a szobrász eredeti tervét ábrázolja. A gyermek az eltávozó apa után védelmet az édesanyjától várhat, ezért bújik félve anyjához.
A férjen a korabeli tipikus katonai szimbólumok láthatók: magyar honvédségi sapka, lábszártekercs, puska, hátizsák - teljes menetfelszerelés. A feleség és a gyermek öltözéke egyszerű falusi ruha.
Borsos István szobrász modelljei művésztelepen résztvevő fiatalok, nem kitalált személyek.
Forrás: beszélgetés a szobrászművésszel.