Cserehát dombjai között, mint oázis az elsivatagosodott tájban található Fáj község nagy büszkesége a Fáy-kastély.
Írásbeli emlékek már a XIII.században említik. 1241-ben a muhi csatából menekülő IV. Béla királyunkat erről a vidékről való két vitéz is segítette a menekülésben, felajánlották lovukat a királynak, ezért érdemként megkapták a környék tulajdonjogát, az adományozottak lettek a Fáy család megalapítói, a család legismertebb tagja Fáy András, Széchenyi István reformkori harcostársa a Hazai Első Takarékpénztár alapítója.
A címer a két vitézt és a két lovat ábrázolja, a korona a királyra utal, akinek a lovat adták, két oldalról harsonázó angyalok tartják a címert, ami barokk mozgalmasságot tükröz. Címerállatuk a fehér ló, amelyet a címerpajzs mezőjében egy magyar vitéz kantáránál fogva tart. A pajzs fölötti sisak koronájából szintén fehér ló emelkedik ki.

A bejárat feletti stukkó domborművet - és a díszterem domborműveit is - az olasz Marco Casagrande készítette, aki az egri érsek meghívására jött Magyarországra az egri és esztergomi székesegyház szobrait elkészíteni. A Fáy-kastélyban 1845-ben dolgozott.
Marco Casagrande nagy érdeme, hogy hozzájárult Magyarországon egy szobrásziskola kialakulásához, műhelyében magyar segédek dolgoztak.
A Fáy-kastély és a parkja 1995 óta a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésében áll, 1986 óta tart a kastély felújítása. Jobb sorsot érdemelne a kastély, anyagi okok miatt a restaurálás lassan halad. Díszterme már rendben van, ahol nyaranta hangversenyeket rendeznek. A kastély látogatható, felkészült idegenvezető vezetett minket végig az épületen, minden kérdésünkre készségesen válaszolva.