Róma legpompásabb díszkútja, gigantikus méretű: 26 méter magas és 20 méter széles. Nevét onnan kapta, hogy 3 út találkozásánál van.
Először Bernini készített szökőkutat XIII. Ince pápa kérésére, majd ezt a reneszánsz szökőkutat elbontották és helyette a Poli palota D-i oldalán felépítették a barokk Trevi kutat.
XII. Kelemen pápa 1735-ben avatta fel az új kutat, de végleges kialakítása 1962-ig eltartott. A márvány szökőkutat 1998-ban felújították, megtisztították.
A kút hátterében diadalívhez hasonló fülkék vannak, a középsőben Neptunt a tenger istenét láthatjuk.
A szökőkút a sziklák és kő mozdulatlanságának és a víz ömlő áradásának - a nyugalom és a mozgásnak - remek ötvözete.
A mondákhoz ragaszkodó turisták naponta 3 ezer eurónak megfelelő pénzérmét dobálnak a kútba, amelyet naponta kiszednek és segítik vele a rászorultakat.
A Trevi kút több fimben is szerepel díszletként pl. Az édes élet vagy a Római vakáció.

A kutat az i. e. első században épült Aqua Virgo nevű vízvezeték táplálja, mely a várostól úgy 13 kilométeres távolságra indul.
A kút, mely a palota homlokzata elé épült, a tengert jelképezi. A mitikus Neptunus büszkén áll kagyló alakú szekerén, és uralja az alatta lezúduló víztömeget. Amint a víz körülöleli a többi alakot, és lezúdul az alattuk lévő sziklákon, olyan a hangja, mint a partnak csapódó hullámoké. A medence a piazza nagy részét elfoglalja, így a szemlélőnek az a benyomása támad, hogy az egész tér a kúthoz tartozik.