Az épület az első Magyarországi barokk kastély!
Alaprajza a francia Vauy-le Vicomte-i kastélyra, míg az épület maga a bécsi Rennwegen álló Belveder palotára hasonlít.
Buda visszahódítójának, Zenta győzőjének, és a Karlócai béke aláírójának kastélya a II. világháborúban, meg a rá követő évtizedek során, erősen megrongálódott.

A palota külső leggazdagabb eleme a középrész homlokzata. Földszintes tömege előtt diadalívre emlékeztető, háromnyílású struktúra áll. A diadalív - mint a homlokzat fő eleme - az itáliai reneszánszban jelent meg először - Hildebrandt bizonyára itáliai példák nyomán alkalmazta. Szintén olasz mintákra emlékeztet a két, kör alakú nyílás, amelyet mellszobor tölt ki.
A hármas bejáratot kétoldalt egy-egy magas, a talajig lenyúló ablak keretezi; az elmélet szerint ilyen nyílások illenek a vidéki kastélyokhoz, villákhoz, amelyek a természettel szoros kapcsolatban állnak. A diadalív-motívum és a két ablak dekoratív, nem hagyományosan alakított külsőt jelez. A homlokzat különböző méretű ablakai, a pilaszterek és a párkány finoman hullámzó mozgást teremtenek. Ez a mozgalmas homlokzatforma Itálián kívül még alig ismert, és csak Hildebrandt itáliai iskolázottságával magyarázható. A középrészt lezáró konzolsoros párkány felett mellvéd húzódik, tetején szoborsorral.
A szobrok az ókori mitológia alakjai: Flora, Mercurius, Hercules és Antaeus, Jupiter, Minerva és mások. A mitológiai figurák a korszak szobrászatának állandó szereplői; nem pusztán dekoratív elemek, hanem rendszerint egy átgondolt művészi program részei, amelyben a mitológiai alakok az építtető egy-egy tulajdonságát szimbolizálják. A Hercules- és Antaeus-csoport például az építtető hősiességét, az Aeneas- és Anchises-csoport pedig jámborságát, lelki nagyságát hirdeti. Ráckevén nyilván ugyanolyan jelképes tartalom fűződik a szobrokhoz, mint Savoyai Jenő bécsi palotáin.
A homlokzati mellvéd mögött terasz húzódik, felette pedig feltűnik a díszteremnek az épület fölé felmagasodó tömege. Kupola zárja le, amely előtt az épület középtengelyében kis, háromszögű oromzat áll, hogy takarja a tetőzet ívelő vonalát, s helyette a síkot sejtesse.

(A gazdasági célokra is használt kastély műemléki helyreállítása 1975-ben kezdődött, de még nem fejeződött be, jelenleg szállodaként funkcionál.)