Felirat az emléktáblán:
E házban élt és alkotott
1954-től élete végéig
Erdélyi József
költő
1896–1978.
„ÉN HISZEK AZ IGAZSÁGBAN,
HISZEK AZ ISTENBEN,
HOGY VOLT, VAN ÉS LESZ ÖRÖKKÉ
S HOGY NEM HAGY EL ENGEM.'

Állíttatta
A XII. kerület önkormányzata,
az Irodalmi Társaságok Szövetsége
a Magyar Írók Szövetsége, és
az V. kerületi ruszin kisebbségi
Önkormányzat. Budapest, 2000.

Egy vers Erdélyi József tollából:

SZERETET

Szeretem én az eget úgy, ahogy van,
derűsen, borúsan;
szeretem a földet is úgy, ahogy van,
sárosan, porosan.

Nem válogatok sem égben, sem földben,
sem időben, sem térben;
arravaló, hiszem, hogy térdre essek, -
arravaló a térdem.

Arravaló az út, hogy menjek rajta,
s hogy ráboruljak holtan,
mint egy ledőlt fa; ne tudja bár senki,
hogy ki voltam s mi voltam...