Az országok hivatalos nemzeti jelképe az államcímer. Az ország feletti hatalom szuverén voltát hangsúlyozó államcímerek az uralkodócsaládok harci jelvényeinek alkotóelemeit használva, folyamatosan változva és fejlődve nyerték el ma ismert formájukat.
Idővel az államcímer az uralkodó tényleges és névleges uralma alatt álló összes tartomány címerét magába foglalta. Példaként: a Habsburg birodalomban minden ún. nagy monarchiának háromféle államcímere volt: nagy,-közép és kiscímer. A nagycímer az összes Habsburg tartomány címerét tartalmazta, a középső csak az adott ország legfontosabb tartományainak címereit foglalta magába, míg a kiscímert az adott ország nemzeti címere (Magyarországon a kettős keresztes-vágott pajzs, Csehországban a cseh oroszlán, Ausztriában a Habsburg-Babenberg-Lotharingiai kétfejű sas) képezte. (Wikipédia)
A törvényhozás házán a címerábrázolásoknak fontos szerep jutott.
A főbejárat fölött a középoromzatba Magyarország és társországainak angyalokkal hordozott (történelmi) címere került.
Alatta és az épület keleti oldalán végig a párkányok alatt a városok és a megyék címereinek hosszú sora húzódik.
Az alkalmazott heraldikai rendszer remekül egészíti ki a homlokzat szobrainak történeti programját, és hozzájárul az építmény látványképének plasztikai gazdagításához is.