Egy régebbi műlapomnál a Budapesti Amerikai temető domborművénél írtam, hogy nem tudom, hogy van bent e valami alkotás még a temetőben. Erre kaptam egy levelet egy úriembertől (amit Tamás kedvesen továbbított nekem), hogy található bent egy Xavéri Szent Ferenc szobor. És igen :) bent van az amerikai temetőben. Így most már megtudom mutatni nektek.

2022. májusában MKE készített egy másolatot az alkotásról, a régi rossz állapotban lévt a Kiscelli Múzeumba vitték. ^[1]

"Fogságban...

Xavéri Szent Ferenc a missziók védőszentje. Ezen többé-kevésbé ismert tény mellett már sokkal kevesebben tudják, hogy ő egykor Buda városának különös pártfogója, védőszentje is volt. A város határánál, Sasadon, a mai Budaörsi út 65. számnál 1769-ben egy közel hat méter magas, négykaréjos talapzaton lévő mészkő szobrot helyeztek el. A jezsuita szent a bíborosi kalap előtt térdelve imádkozó alakja sokáig itt volt látható. Egészen 1965-ig, ekkor esett - bármily furcsa - amerikai fogságba. Csoda, hogy eddig kitartott. Ekkor jöttek rá, hogy a Petőfi-laktanya tőszomszédságában egyáltalán nem szolgálja az imperializmus elleni harci morált, és a közeli amerikai temető ritkán nyíló, kőkerítéssel és magas növényzettel rejtett kertjébe került.
Negyven éve imádkozik elesett amerikai katonák sírja felett Ázsia apostola, az időközben missziós területté vált Budapest földjén. Mert külső erőszakos erők és belső gyöngeségeink fogságába kerültünk mi is. Rászorultságunk a misszióra és a védőszentre jól kitapintható volt a közeli Villányi úti templomban nemrég megtartott 2. világmissziós országos ünnepen. Itt többek között a Xavéri Ferenc térítő területéről származó, náluk működő missziósokkal is találkozhattunk.
A városból kivezető Budaörsi út ma az ország talán legforgalmasabb helye. A burjánzó óriásplakátok mögött egy valódi érték rejlik. Ki kell emelnünk ezt a szobrot a fogságból, hogy láthassuk, látogathassuk és érzékeljük a kontrasztot. És akkor talán majd az is érzékelhetővé válik, hogy számos belső fogságunkból is van 'kivezető út'. Ismert, hogy az út menti feszületek és szentek szobrai népünk ősi reklámhordozói. Ennek szüksége ma is fennáll...." ^[2]

---

A szobrot 1769-ben Balásy Ágoston állíttatta, aki akkor budai városbíró volt.

A talapzat alsó lábazati részén a következő latin szöveg is erről informál:

DIVO XAVIERO VERBIS BVDENSIS PATRONO AVGVSTINVS BALÁSY JVDEX HOC DEVOTIONIS TESTIMONIVM POSVIT ANNO MDCCLXIX

---