Magyarország első, nőnek emléket állító köztéri szobra

Az első nő – leszámítva a szentek ábrázolását – akinek Budapesten szobrot állítottak, a Pesti Izraelita Nőegylet egyik első elnöknője, Bischitz Dávidné Fischer Johanna (1829–1898) volt. 1873–tól haláláig állt az egylet élén, mely ebben az időben építette ki rendkívül korszerű szociális ellátórendszerét, melyet mintaértékűnek tekintettek a korszakban. Az intézmények egy része (anyaotthon, népkonyha) nem–zsidók előtt is nyitva állt. A Bosznia megszállásánál megsebesült katonák ápolásáért 1879-ben Ferenc József császár koronás arany érdemkereszttel tüntette ki, és nemességet adományozott neki és családjának. Szobrát a Fővárosi Szegény Gyermekkert Egylet Akácfa u. 32-ben található épületének kapualjának jobboldali fülkéjében avatták fel 1889–ben, melyről a Vasárnapi Újság is beszámolt, fényképen is bemutatva a büsztöt. A korabeli tudósítások szerint a nőegylet elnökasszonyának kilenc évvel későbbi temetésén annyian voltak, mint előtte csak Kossuthén, s az egész város siratta.
Szobra jelenleg a Magyar Zsidó Múzeum gyűjteményében található.
---
A Vasárnapi Újság tudósítása szerint az alkotás, amit még Bischitz Dávidné életében avattak, 1889-ben a "Budapesti Szegény-gyermekkert-Egylet" helyiségében állt. Ebben az évben a pesti izraelita nőegylet (a tudósítás szerint) 24 éves volt, vezetője a kezdetektől Bischitz Dávidné.
Minden valószínűség szerint a szegény gyermekekért létrehozott alapítvány 1894-ben új helyre költözött, az abban az évben épült (építtetett) Akácfa utcai épületbe. Ekkor a szobrot átköltöztették a számára kialakított szoborfülkébe.
Most már biztos, hogy a múzeumban van, elérhetősége a gyűjteményben: http://collections.milev.hu/items/show/35285

---