Rákóczi Ferenc meghódolás helyett száműzetésbe vonult. Rodostóban, Törökországban halt meg ötvenkilenc éves korában, huszonnégy évi hontalanság után. 1906-ban a fejedelem hamvait Kassára szállító vonat útvonala Szegedet is érintette.

Az emléktábla szövege:
Rodostó-1906-Kassa
A fejedelem hamvainak Szegeden és Kiskundorozsmán áthaladta emlékére állította Szeged Város és a MÁV Rt. 1996.

Az emléktáblát 1996. december 22-én avatták fel.
"Löffler Károly kassai szobrász készítette 1938-ban a relief eredetijét. A kassai dóm északi falán, a Rákóczi-kripta fölött van, egy másik másolata pedig a rodostói Rákóczi-emlékház bejáratánál."

A kuruc hadak először 1704 májusában jelentek meg Szegeden, elfoglalták a Palánkot, de fegyverek híján a várat a császáriak kezében kellett hagyniuk. Rákóczi Ferenc 1704. július 20-án érkezett ide seregével. A vár ostromát azonban augusztus 12-én ő is föladta, mert megbetegedett és fejedelemmé választása miatt el kellett távoznia.

Megbetegedésére így gondol vissza Emlékirataiban: 'Igaz ugyan, hogy a háború kezdete óta másféle ágyam (szalmával tömött zsákágy) nem is volt, minthogy mindig ruhástul aludtam. Azonban betegségem nagyon kínozott, folyton égő szomjúságom volt s azt csak a Tisza vizével olthattam, mely annyira telve volt halakkal, hogy szinte alig lehet-e meríteni abból anélkül, hogy ilyeneket folyton ne fogjon az ember.'
Rákóczi Szegedről bocsátotta ki a vallásszabadságról szóló híres pátensét (1704. augusztus 12.). /Forrás: Rákóczi és Szeged/
A relief alkotója: Löffler Béla
Adományozta: Löffler Klára

---