EŐRY Emil

#1138
szobrász, (Rábacsécsény, 1939. június 8. - )

,

Autodidakta. 1968–72: Szőnyi István Szabadiskola, Zebegény festő, majd szobrász szak. 1972–74: Budapesti Műszaki Egyetem, Műszaki Oktatói Szak. 1980-tól tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. 1983: Fa és környezet, Faplasztikai Biennálé fődíja, Kossuth Múzeum, Cegléd; 1987: Szocialista Kultúráért; 1996: Érd város Életműdíja; 2000: Nemzetközi Érem- és Kisplasztikai Díj, Nyíregyháza. Művei a klasszikus szobrászat és a népművészet hagyományos formanyelvét integrálni képes modern szobrászathoz köthető. Munkáit kezdetektől műfaji sokféleség, változatos anyaghasználat (kő, fa, bronz, vas) emblematikus tömörségű formaadás jellemzi. 1968 óta szerpel kiállításokon. Alkotásaiban az anyag törvényszerűségeit figyelembe véve természetelvű és elvont fomákból egyaránt építkezik, szobrait ugyanakkor öntörvényű, e két út szintézisét célzó, egyedi formaalakítás jellemzi. Korai, figurális korszakának klasszikus szépségű márvány- és bronzszobrait (pl. Sziszifusz, 1972, márvány) a 80-as évektől kubisztikus formavilágú, erőteljes plaszticitású, absztrakt formák követték. Még az Erők (1992), a Credo, vagy a Ballada I–IV. című alkotásaiban elsősorban a fa alapvetően dinamikus struktúrájából kiindulva fogalmazza meg absztrakt kompozícióit, addig a Pásztorünnep, vagy a Nagyanyám emlékére című munkáiban minden nonfiguráció ellenére tettenérhető az antropomorf indíttatású jelképiség. A 90-es évek végétől a viaszveszejtéses bronzöntés új lehetőségeit keresve invenciózus kisplasztikai sorozatot indított útjára. E, szinte testetlen, jobbára leleményes egyszerűséggel áttört síkok és rezgő kontúrok áthatásából körvonalazódó kompozíciókban a drámai karakter (pl. Játszma, 1999, bronz) és a humor, a groteszk iránt fogékony, játékos megfogalmazás egyaránt helyet kap (pl. Bölcsődal, Művészportré, 1999, bronz). A 90-es évek nagyobb méretű bronzkompozíciói elsősorban a görbült és hasított síkok találkozásával foglalkoznak (pl. Metamorfózis, 1997; Kontraszt, 1999, bronz). Az utóbbi időszak szobrászi törekvéseit a Szintézis (2002, bronz) című, harmonikus arányú, áttört idolforma összegzi. Szobrászi munkásságát expresszív forma és színvilágú festmények sora kíséri.

Egyéni kiállítások . 

  • 1980, 1993, 1999 • Művelődési Központ, Érd

  • 1982 • Kossuth Művelődési Ház, Dabas

  • 1984 • Savoyai-kastély, Ráckeve

  • 1994 • Tiszai Galéria, Csongrád

  • 2002 • Műterem Galéria, Debrecen.

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1982 • Országos Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1984 • Pest megyei Tárlat, Szentendrei Képtár

  • 1987 • Autodidakta képzőművészek kiállítása, Szentendrei Képtár

  • 1990 • I. Országos Szobrászrajz Biennálé, Budatétényi Galéria, Budapest

  • 1981-93 • VII., IX., XI., XII., XIII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs

  • 1997 • Magyar Szalon '97, Műcsarnok, Budapest

  • 2000, 2002 • Pest megyei Tárlat, Szentendre

  • 2001 • Szobrászaton innen és túl, Műcsarnok.

Köztéri művei . 

  • Kilenc város szobra (vasplasztika, 1979, Vásárosnamény)

  • Kegyeleti emlékmű (fa, 1993, Érd)

  • II. világháborús emlékmű (kő, 1993, Diósd)

  • Város védőangyala (krómacél, 1994, Érd)

  • Csuka Zoltán portré (bronz, 1994, Érd)

  • Kós Károly portré (bronz dombormű, 1995, Érd)

  • Bolyai János dombormű (bronz dombormű, 1995, Ált. Isk., Érd)

  • Díszkút, Nap (bronz, 1999, Thermál Hotel Liget, Érd)

  • Útjelző (bronz dombormű, 2001, Érd)

  • Életfa (millenniumi emlékmű, bronz, 1996–2001, Érd)

  • Táncosnő (torzó, bronz, 2002, Hotel Kálvária, Győr)

  • Női torzó drapériával (bronz, márvány, 2002, Közgazdasági Egyetem, Budapest).

Művek közgyűjteményekben . 

  • Mag (fa, 1985) Janus Pannonius Múzeum, Pécs; Átváltozások I–IV. (éremsorozat, 2000), Mélység (bronz, 2000) Városi Képtár, Nyíregyháza.

Irodalom . 

  • KELÉNYI I.: ~ művészetének állomásai, 1990; KÉRI M.: ~, Új Kőrkép, Érd, 1997/11.; ~ (kat. bev. FELEDY B.), Érd, 1999; Szobrászaton innen és túl (kat. szerk.: NAGY Z., PETRÁNYI ZS., OROSZ P.), Műcsarnok, 2001; ~ (kat. bev. HARMAT B.), Érd, 2001; KÉRI M.: Formákba zártan, DUNAPART, 2003/4.

Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.

Információk a lexikonról