Adattár
FARKAS Ádám
szobrász, (Budapest, 1944. november 21. - )
1961-1964: Képző- és Iparművészeti Gimnázium, 1964-1968: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Mikus Sándor, 1968-1969: École Supérieure des Beaux-Arts, Párizs. 1979: I. Nemzetközi Rajztriennálé díja, Nürnberg; VIII. Országos Kisplasztikai Biennálé III. díja, Pécs; Fa és környezete kiállítás I. díja, Cegléd; 1983: Munkácsy-díj; VIII. Országos Kisplasztika Biennálé I. díja, Pécs; 1984: Szobrászat szabad térben kiállítás II. díja, Salgótarján; 1987: VI. Országos Éremművészeti Biennálé II. díja, Sopron; 1989: érdemes művész; XI. Országos Éremművészeti Kisplasztikai Biennálé I. díja, Pécs; 1993: XIII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége díja. 1990 óta a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára, 1992-től a szobrász-tanszék vezetője, egyetemi docens. A szentendrei Grafikai Műhely alapító tagja és első elnöke, a szentendrei Art'éria Galéria alapító tagja. A Szimpozionok és Alkotótelepek Társaságának egyik vezetője, az AIAP (UNESCO) magyar nemzeti bizottságának vezetője. 1985-1990 között országgyűlési pótképviselő volt. 1948 óta Szentendrén él. Szobrászatának anyaga a kő, a bronz és a fa. Az első, 1968-as bemutatkozó kiállításának műegyüttesében még tradicionális portrék és stilizált figura-idézetek is szerepeltek, de már pályája e korai szakaszában a nonfiguratív térplasztikák, domborművek és érmek komponálása felé fordult. A Brâncuşi és Hans Arp művészetével párhuzamba állítható, a kortárs magyar szobrászatban társtalan törekvésének központi problematikája az elvont plasztikus formák, testek térbe helyezése. Az 1975 és 1980 között készült nagyméretű domborművei a hullámvonalra, illetve a hullámvonalak plasztikai-optikai hatására épültek. A 80-as évek kezdetétől a kötött és szabad, a konstruált és a képződött, a mesterségesség és természetesség jellegét, atmoszféráját hordozó formák feszültségére, ellentétére komponált műveket alkotott, amely tendencia a 90-es évek második feléig végigkíséri és egységessé teszi szobrászatát. A koherencia mind kisplasztikáit, mind a kiállítási méretű szobrait (az Entrópia-sorozat alkotásait), mind a monumentális, megbízásra készült, vagy alkotótelepi keretek között született műveit jellemzi. A 90-es évek munkáin fontos elemként jelent meg a spirális, a csavarodás motívuma. Alkotásai gyakran sorozatokká rendeződnek. Egy-egy alkotószakaszában kiemelt szerepet kap a grafika, mint ezt az 1986-os Célpontok című rajz- és szitanyomat-együttes is tanúsítja.
Mesterei .
Mikus Sándor.
Egyéni kiállítások .
1968 • Fiatal Művészek Klubja, Budapest • Ferenczy Múzeum, Szentendre
1972 • Művésztelepi Galéria, Szentendre
1973 • Műcsarnok, Budapest • Művelődési Központ Szoborkert, Tata
1976 • Stúdió Galéria, Budapest
1977 • Csepel Galéria, Budapest
1978 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1980 • Városháza, Cluse (FR)
1982 • Szentendrei Képtár, Szentendre
1983: Kunstmesse, Bázel • Gödöllői Galéria, Gödöllő
1986 • Pécsi Galéria (kat.), Pécs
1988 • Holbeinhaus, Augsburg [Bak Imrével és Magyar Gáborral] • Újpesti Galéria, Budapest
1991 • Pécsi Galéria (kat.), Pécs • Stadt Galerie [Hajdú Lászlóval és Regős Istvánnal], Limburg
1992 • ASLK Bank [Rákosy Anikóval], Antwerpen
1993 • Műcsarnok, Budapest (kat.), Palme-ház.
Válogatott csoportos kiállítások .
1969 • Jeune Europe, Városháza, Boulogne-sur-Mer (FR)
1975 • CO-X Gruppe, Charlottenbourg M., Koppenhága
1977 • XIV. Szobrászbiennálé, Middelheim Park, Antwerpen
1978 • Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület kiállítás, Grand Palais, Párizs
1979 • I. Nemzetközi Rajztriennálé, Nürnberg
1979-1997 • Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
1981 • V. Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Kiállítás (Biennálé), Műcsarnok, Budapest
1982 • Kortárs magyar művészet, Madrid
1983 • Modern magyar érmek, London • FIDEM, Firenze
1986: Kortárs magyar szobrászat, Torontó • Montreal
1987 • Kortárs művészet Magyarországról, München
1990 • Kunstmesse, Frankfurt
1995 • Helyzetkép/Magyar Szobrászat, Műcsarnok, Budapest
1997 • Hét kortárs magyar szobrász (kat.), Château de Biron (FR)
1999 • Fém jelzés/Metal signal, Műcsarnok, Budapest.
Köztéri művei .
Dombormű (1975, Növénytani Kutató Központ)
Ködkarcoló (tölgyfa, 1977, Nagyatád, Szoborpark)
Dombormű (1977, Budapest, Kálvin téri aluljáró)
Köszöntőszobor (festett beton, 1980, Szentendre, Dunapart)
Dombormű (alumínium, 1980, Székesfehérvár, Technika Háza)
A termés (mészkő, gránit, 1981, Tápiógyörgye)
Szökőkút (mészkő, 1983, Budakeszi)
Szökőkút (mészkő, 1988, Kispest)
A Nap születése (mészkő, 1987, Óbuda)
Kőesés (félmárvány, 1986-1988, Villány, Szoborpark)
Szökőkút (mészkő, 1988, Hajdúböszörmény)
A Föld ereje-szökőkút (mészkő, 1991, Budapest, Gazdagréti lakótelep)
Recski emlékmű (félmárvány, gránit, 1991, Recsk)
A feléledt oszlop (gránit, 1992, Fujimi Kogen, JP)
Háborús emlékmű (vörös- és fehérmárvány, 1993, Csobaj)
Fehér oszlop (márvány, 1994, Balatonboglár)
Kőemlék a jövőből (vörösmárvány, 1995, Kereskedelmi és Hitelbank, Vigadó tér)
Az erő nyomai (márvány, 1996, Budapest, Szabadság tér, Bankcenter)
1956-os emlékmű (fekete- és vörösmárvány, 1996, Pécs)
Életfa (mészkő, 1996, Tiszaújváros).
Művek közgyűjteményekben .
Ferenczy Múzeum, Szentendre
Fővárosi Képtár, Budapest
Gulbekian M., Lisszabon
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Városi Múzeum, Nürnberg.
Irodalom .
Vadas J.: Múltba nyíló kapuk, Élet és Irodalom, 1971. november 11.
Tóth A.: ~nál, Művészet, 1973/2.
Lóska L.: Szoborvázlatok, szoborgondolatok. Beszélgetés ~mal, Művészet, 1979/4.
Hann F.: ~. Beszélgetés a szobrásszal, Szentendre, 1982
Wehner T.: (kat., bev. tan., Gödöllői Galéria, 1986)
Lóska L.: Tektonikus formák bronzban. ~ szobrairól, Művészet, 1987/9.
Kovács O.: (kat., bev. tan., Pécs, 1991)
Kovács P.: A tegnap szobrai, Szombathely, 1992
Wehner T.: (kat., bev. tan., Műcsarnok, Palme-ház, 1993)
P. Szabó E.: Párbeszéd a kővel, párbeszéd a világgal. Interjú ~ szobrászművésszel, Művészet, 1997/5-6.
Romváry F.: A pécsi '56-os mártíremlék, Budapest, 1997
Restany, P.: Magyarország nincs elmaradva (kat., bev. tan., 1997).
Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.
Információk a lexikonról