Adattár
ÁttekintésLexikonMappákKönyvtérKutatási partnerekHősi Emlék

FEHÉR László

#1245
festő, (Székesfehérvár, 1953. március 17. - )
Fehér László alkotói adatlapja

,

1971-1976: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Szentiványi Lajos és Kokas Ignác. 1978-1981: Derkovits-ösztöndíj; 1982: Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület díj; 1986: Római Magyar Akadémia ösztöndíja; 1987: Nemzetközi Festészeti Fesztivál, Cagnes-sur-Mer díja; 1990: Fiatal Kelet-Európai Festők Fesztiváljának II. díja, Rotterdam; 1993; Munkácsy-díj; 1995: XXVIII. Szegedi Nyári Tárlat Szegedért Alapítvány díja; 1996: Millecentenáriumi Művészeti Pályázat különdíja. A pályakezdés idején, a 70-es évek közepén fotórealista képekkel jelentkezett. A hiperrealizmus ebben az időszakban szinte provokációnak hatott, különösen azon szociografikus előadása, amely ~ ecsetje nyomán vászonra került. A Brigádnapló (1975) sorozatán a négy igazolványfénykép vásárian felnagyított, provokatív bárgyúságú szereplői szinte társadalomkritikaként hatottak. Ugyanezen vonulatnak még kidolgozottabb változatai az Aluljáró I. (1975), a Földalatti (1976), az Aluljáró II. (1978), a nagyvárosi sivár élet hétköznapi jelenetei, elég könyörtelenül azt a valóságot mutatták, amely igen jellemző volt a 70-es évek második felére. A képek többsége ebben az időszakban fekete-fehér, úgy viselkednek, mintha nagyon triviális amatőrfényképek felnagyításai, vásári piktor által "képpé" emelt holmik lennének. A különös képkivágatok, kicsit megbillentett nézőpontok, 50-es évekbeli valós és kvázi családi fotók illúzióját keltik, többnyire fekete-fehérben, de időnként rikító "ORWO"-film színeiben játszva (Életkép, 1979). A 70-es évek végén tematikaváltás következett: a zsidó temető sorozattal indult, majd 1980-ban az LT (Diptichon) című képpel, amely még fekete-fehér, vált egyértelművé ez az irány, amelyben ~ zsidó identitását a festészetben is megjeleníti. A téma kiemelkedően megoldott alkotása a Diaszpóra (1982), amely a fekete-fehér, fotórealista művek talán utolsó darabja, egy széttöredezett maceszt jelenít meg, utalva a széttört kőtáblára is. Az Ünnep I-IV. (1983) sorozatban a zsidó vallás (kegy)tárgyait szerepelteti, színesben, oldott ecsetvonásokkal előadva. 1983-1985 között stilizált tájképeket fest, átmenetileg eltávolodva a konkrét, (fotóalapú) kiindulóponttól. Vörösek, feketék, fehérek és okker az uralkodó, szinte kizárólagos szín. Az évtized közepétől a tájak egyre festőibbek, egyre gazdagabban megfestettek és egyre drámaibbak. Ez a korszak kétségkívül a magyarországi újfestészet hatását is magán viseli, expresszív, érzéki és érzelmes egyszerre. (Rekviem I., 1984; Dégi táj, 1985). Ebben az időszakban jelennek meg először az egyetlen (fehér) körvonallal jelzett figurák képein (Cím nélkül. Dégi emlékek sorozatból, 1985; Vízesés, 1986). Az 1986-os római ösztöndíj jelentős hatással volt ~ festészetére, képei színekkel teltek meg, a formák grandiózusakká váltak. (Róma, 1986, Liszt Ferenc a Villa d'Este szökőkútjánál, 1986, Domus Aurea I., 1987). Ez a szemléletváltás újra kiegészült a régi családi fényképek által megjelenített témákkal, de már nem a fotórealista időszak távoltartóan tárgyilagos szemlélődő-felmutató előadásmódjával, hanem szinte misztikus magasságba emelő átiratban. Az Oszlopok (1986) vörös előterén sorakozó, valószínűtlenül fehér és a végtelenségbe - ami kék és fekete - tartó oszlopsor, a támaszkodó fiatal nő, mind szerepeltek egy családi fotón, mégis, a festmény irracionális és transzcendens szintre emelkedett látványt teremt. Ugyanez a valóságon túli vízió érzet uralkodik a korszak többi képén is (Kőbéka, 1986, Zöld lépcső, 1987). 1988-ban drasztikus fordulat történt, az addig meglehetősen gazdag színvilágát lényegében három színre: sárgára, feketére és fehérre redukálta. A képfelületek döntő részét a sárga uralja, s ebbe az elvonatkoztatott, absztrakt felületbe kerülnek bele a feketével felvitt építészeti elemek, és képenként egy-egy, fekete-fehér figura. Az első, és a legradikálisabb ilyen vászna a Balkon volt, óriási méretével, a sárga semmibe tekintő asszonyával a következő 4-5 év irányát kijelölő kép. Tulajdonképpen eköré épült fel az 1990-es velencei Biennálén bemutatott és komoly nemzetközi sikert aratott sárga-fekete anyaga (Az emlékmű előtt, 1989; A folyónál, 1989; Kútbanéző, 1989; Fekete autó, 1989). A siker oka a festői rendkívüliségen túl nyilvánvalóan az volt, hogy a vasfüggöny leomlása utáni helyzetben ~ festészete állt a legközelebb ahhoz a nyugati téveszméhez, amely valami szocreálra visszavezethető, eltérő fejlődést bejáró, speciális kelet-európai művészetet szeretett volna látni. Erre ~ 50-es évekbeli fotókra támaszkodó, elidegenedést, rideg, kiszolgáltatott magányt megjelenítő képei igencsak alkalmasak voltak. A sárga periódus időszakában volt egy néhány darabból álló rózsaszín sorozat is -, A szobor alatt I-II., Zászlóvivő, Fiú posztamensen - melyek ~ munkásságában jószerével egyedül hordoznak kifejezetten politikai tartalmat is. A 90-es években újra fekete-fehérre redukálódtak színei, bár két alapszínének rendkívül sok változatát alkalmazza az ezüsttől a diffúz szürkéken át a gyöngyházas derengésű, elmosódó fényekig. A témák hasonlóak, a régi fotók metafizikus, sokszor a szürrealitásig emelkedő átiratai, egy-két, nagyon magányos, fehér, fekete vagy szürke kontúrral megjelenített szereplővel, egy-egy építészeti tagozattal, lépcsővel, különös perspektívában megjelenő tájrészlettel. A 90-es évek közepétől előszeretettel készít portrékat is, művészekről, barátokról, neves művészeti közszereplőkről (Bachman Gábor, 1995; Frank János, 1994; Hegyi Lóránd, 1997; Turán Róbert, 1997). A 90-es évek végén a nagyon kontrasztos színvilág oldódik, kékesszürkévé vidámodik, többszereplős lesz, kicsit a falvédők bumfordi, életkép világához közelít (Réten, 1997; Kertben, 1998). Egy-egy képén újra megjelenik a szinte fotórealista hűségű emberábrázolás, vagy legalábbis társul a megszokott "kontúrfigurához" (Balatoni fotózás, 1998; Engelék, 1998; Daddy II., 1998). ~ 1990-től installációkat is készít, kontúrfiguráinak egy-egy csoportját vasból is elkészíti (Vasrajzok, 1990; Szürke ház, 1997). ~ kétségkívül a 90-es évek magyar művészetének egyik legjelentékenyebb figurája.

Mesterei . 

  • Szentiványi Lajos, Kokas Ignác.

Egyéni kiállítások . 

  • 1977 • Művelődési Ház, Kincsesbánya

  • 1979 • FÁÉV, Székesfehérvár

  • 1980 • Stúdió Galéria, Budapest

  • 1983 • Műcsarnok, Budapest (kat.)

  • 1986 • Ifjúsági Ház, Székesfehérvár

  • 1988 • Képek 1983-1987, Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum (leporelló) Graz, Műcsarnok, Budapest (kat.)

  • 1989 • Dialog II. [Franz Pichlerrel], Fészek Galéria, Budapest • Galerie Panetta [Mulasics val], Mannheim • Concourse Gallery, London • Barbican Art Gallery, London

  • 1990 • XLIV. Velencei Biennálé, Magyar Pavilon, Velence (kat.) • Képek 1975-1980, Művelődési Ház, Székesfehérvár

  • 1991 • Galerie Synthese, Lienz (A) • G. Paolo Majorana, Brescia

  • 1992 • IFA Galerie, Stuttgart • IFA Galerie, Berlin (kat.) • Magyar Kultúra Háza, Stuttgart

  • 1993 • Fészek Galéria, Budapest • Fővárosi Képtár, Budapest • Pécsi Galéria, Pécs • Galerie Gaudens Pedit, Innsbruck • Galerie Cuena, Ulm

  • 1994 • Leslie Sacks Fine Arts, Los Angeles • G. Dambier Masset, (kat.) Párizs

  • 1995 • Új képek, Ludwig Múzeum, Budapest (kat.) • M. National de Artá, Kolozsvár

  • 1996 • Levy Galerie, Hamburg • Fészek Galéria, Budapest • Művész Galéria, Budapest • Budapesti Art Expo '96 Magyar Intézet, Párizs [Agnes Bracquemond-nal] • OTP Bank Galéria, Budapest • Galerie CO 10, Düsseldorf • Museum Moderner Kunst Stiftung Ludwig, (gyűjt. kat.) Bécs

  • 1998 • Holbein Haus, Augsburg • XO Galéria, Budapest

  • 1999 • Coutts Bank, Bécs • Galerie Koczoh [Kelemen Károllyal], München • Galerie CO 10, Düsseldorf.

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1977 • Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület kiállítása, Csók Képtár, Székesfehérvár

  • 1979 • Realista művészek triennáléja, Sipka utcai Galéria, Szófia

  • 1980 • XXXIX. Velencei Biennálé, Magyar Pavilon, Velence

  • 1982 • L'art Hongrois Contemporain, (vándorkiállítás) • Musée Cantini, Marseille • Palais d'Europe, Menton • Palais Conservatoire, Lyon • Salon Régain, Clermont-Ferrand • Espace Pierre Cardin, Párizs

  • 1983 • Fiatal magyar művészek, Magyar Intézet, Varsó • Szín/Tézis, Dorottya u. Galéria, Budapest

  • 1984 • Internationaler Wettbewerb für Aquarellkunst, Ginaida Gin Alapítvány, Róma • Fiatal művészek Magyarországról, G. Studio, Varsó

  • 1985 • Magyar festők három nemzedéke, Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz • 40 alkotó év, Műcsarnok, Budapest

  • 1986 • Eklektika '85, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Dialóg II., Fészek Galéria, Budapest • VII. International Impact Art Festival, City Art Gallery, Kyoto

  • 1987 • Új szenzibilitás • magyar festészet a 80-as években, Galerie der Stadt Villa Merkel, Esslingen • Ausstellungshalle Westfalenpark, Dortmund (Német Szövetségi Köztársaság) • Bak Imre, Bachman Gábor, Birkás Ákos, ~, Kelemen Károly, Kovács Attila, Rajk , Wahorn András, ELAC, Art Contemporain, Lyon • Ungarische Mythen, Landeskulturzentrum Ursulienhof, Linz • 19e Festival International de la Peinture, Cagnes-sur-Mer • Alte Gefühle - Vier ungarische Künstler, Galerie Knoll, Bécs • Új tendenciák a kortárs magyar művészetben, Dom Umeni mesta Brna, Brno

  • 1988 • Fonticolli, Fraterno, Soós, ~, Vigadó Galéria, Budapest • Budapest 88, Galerie Knoll, Bécs • Arti et Amitiae, Amsterdam • Philips Auktion, London • 22. Kunstmesse, Köln

  • 1989 • Mai művészet Magyarországon, Neue Galerie der Stadt Linz • Neue Galeria - Sammlung Ludwig, Aachen • Kortárs magyar művészet, Národní G., Prága • Kortárs magyar művészet, Walker Hill Art Center, Szöul • Kunstverein, Mannheim • Schloss Mochental, Ehingen • Stadtmuseum, Oldenburg • Kunst der letzten zehn Jahre, Museum Moderner Kunst, Bécs • Budapester Belvedere, Kampnagelfabrik KX, Hamburg • Argelander Galerie, Bonn

  • 1990 • Leere Räume, Galerie Bavaria Filmstudios, München • Vier Künstler aus Budapest - Borbás, ~, Mulasics, Szőnyei, Galerie in der Georg Trakl Forschungs- und Gedenkstätte, Salzburg • Drei Künstler aus Ungarn - Borbás, ~, Mulasics, Städtische Galerie, Wendlingen am Neckar • IFA Galerie, Bonn • Einsteinhaus, Ulm • Hungarian Contemporary Art, Stuart Levy Gallery, New York • 13 magyar művész, G. Zacheta, Varsó • Festival of Young Artists of Eastern Europe, Rotterdam • Zeichen im Fluss, Museum Moderner Kunst, Bécs • G. hlavního mesta Prahy, Prága • Pécsi Galéria, Pécs • G. grada Zagreba, Zágráb • Ungarische Avantgarde in der Malerei der 80er Jahre, Rathaus, Fellbach • Kunst der 80er Jahre aus der Sammlung der Neuen Galerie und der neuen Schraume der Ständigen Sammlung, Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz

  • 1991 • Zeitsprünge-Kunstwerke in Dialog. Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz • Pools, Stuart Levy Gallery, New York • Positionen - Ungarische Kunst der 90er Jahre, Künstlerwerkstatt, München • Metafora, Pécsi Galéria, Pécs • Kennesaw State College, Marietta, Georgia (USA) • Kunst Europa, Kunsthalle, Bréma • Free Zone, Taidehalli, Helsinki • Szabad Zóna, Műcsarnok, Budapest • Free Worlds - Methaphors and Realities In Contemporary Hungarian Art, Art Gallery of Ontario, Torontó • Musée d'art contemporain, Montréal • Borbás, ~, Klimó, Mulasics, G. Auris, Hämmeelinna (FIN) • G. Bel Arte, Helsinki • 1960-1990 Ein Museum auf Reisen, Die Sammlung der Neue, Galerie, Graz • Musée St. Pierre, Lyon • Künstlerische Konfrontationen, Torún (PL) • Budapest! Contemporary Hungarian Art in Dublin, RHH Gallegher Gallery, Dublin • Hungarian Modern Art, Seoul Art Center and Museum, Szöul • Art Cologne, Kunstmesse, Köln • Art Fair, Los Angeles

  • 1992 • Hungarica - Arte Ungherese degli anni 80 e sue Origini, M. d'Arte Moderna, Bolzano • Ungarn, Zeit, Kunst, Konrad Adenauer Stiftung, Galerie der Bayrischen Landesbank, München • Time and Tide, E.A.U. Co. Ltd., Tokió

  • 1993 • Questioning of Palladio, Villa Foscarini Rossi, Stra (OL) • Konfrontationen, Neuerwerbungen 1990-1993, Museum Moderner Kunst, Bécs • Magyarország akkor és most, IMF Cultural Center, Washington • Magyar Ház, New York • Fővárosi Képtár, Budapest • Variációk a pop artra - Fejezetek a magyar képzőművészetből, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1994 • Kommentar zu Europa 1994, Museum des 20. Jahrhunderts, Bécs • Quatre plasticiens hongrois (Barabás, Bukta, ~, Julius), L'Hippodrome, Douai (FR) • 80-as évek - Képzőművészet, Ernst Múzeum, Budapest • Több mint tíz/More than ten. A Soros Alapítvány 10 éve, Ludwig Múzeum, Budapest

  • 1995 • Keleti inspirációk, Sándor Palota, Az Albertina új szerzeményei, Budapest Galéria, Budapest • XXVIII. Szegedi Nyári Tárlat, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Új szerzemények 1985-1995, Fővárosi Képtár, Budapest • 42. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely • II. Országos Akvarellbiennálé, Balassa Bálint Múzeum, Esztergom

  • 1996 • V. A. M. Design Galéria, Budapest • Millecentenárium, Bartók 32 Galéria, Budapest • Hommage a Millecentenarium, Kempinsky Galéria, Budapest • Mítosz, Memória, História, Fővárosi Képtár, Budapest • Művek és magatartás 1990-1996. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár

  • 1997 • Művészportrék, Fészek Galéria, Budapest • Mythos, Memoria, Historia, Lienz (A) • Dialogues de l'Hombre, Espace Electra, Párizs • Diaszpóra (és) művészet, Magyar Zsidó Múzeum, Budapest • Interactus 3, [Pizzi Canella, ~, Hubert Schmalix] Magyar Akadémia, Róma • Donátorok, donációk, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • 114/7920 Válogatás a jelenkori gyűjtemény anyagából, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Olaj/vászon, Műcsarnok, Budapest • A Merits-gyűjtemény, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

  • 1998 • Magyar Tavasz, Zacheta G., Varsó, Remekművek és re-mek művek, Első Magyar Látványtár, Tapolca-Diszel • Magyarország - avantgárd a 20. században, Neue Galerie der Stadt Linz

  • 1999 • Búcsú a XX. századtól, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • ACRO '99, Várfok Galéria, Budapest • Madrid • Fém jelzés/Metal signal, Műcsarnok, Budapest.

Művek közgyűjteményekben . 

  • Albertina, Bécs

  • Déri Múzeum, Debrecen

  • Fővárosi Képtár, Budapest

  • Galerie der Stadt Esslingen (D)

  • Herman Ottó Múzeum, Miskolc

  • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

  • Janus Pannonius Múzeum, Pécs

  • Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest

  • Ludwig Forum für Internationale Kunst, Aachen

  • Museum Moderner Kunst/Stiftung Ludwig, Bécs

  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • M. for Samtidskunst, Oslo (NOR)

  • Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz

  • Neue Galerie der Stadt Linz

  • Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár

  • Städtische Galerie, Wendlingen am Neckar (D)

  • Tragor Ignác Múzeum, Vác

  • Városi Galéria, Hämeenlinna (FIN)

  • Városi Képtár/Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár.

Irodalom . 

  • Gervai T.: Gondolatok ~ festményeiről, Új Élet, 1979/december

  • Chikán B.: Jólfésült tárlat, Mozgó Világ, 1980. november

  • Zrínyifalvi G.: Origó. ~ képeiről, Művészet, 1982. október

  • Újlaki G.: ~ (kat. bev., Műcsarnok, 1983)

  • Székely A.: ~, Új Tükör, 1984. január 8.

  • P. Szabó E.: Pillanatképek, jelképek, képek, ~ kiállításáról, Művészet, 1984. április

  • Skreiner, W., Hegyi L.: (kat. bev., Joanneum, Műcsarnok, 1985)

  • P. Szabó E.: Fekete part, fehér folyó. ~ képeiről, Művészet, 1986. január

  • Skreiner, W.: Az eltűnt idő nyomában. Gondolatok ~ képi világához

  • Hegyi L.: A személyes történelem képei. ~ kiállítása elé (kat. Joanneum, Műcsarnok, 1988, magyar, német, angol)

  • Beck, E.: Eight Hungarian Painters, Art News, 1989. január

  • Hegyi L.: New Images of Identity. Hungarian Art of the 80s, Flas Art, 1989. március/április

  • Bonito Oliva, A.: Olaszország és Magyarország között (kat. bev., Vigadó Galéria, 1989)

  • Forgács É.: ~ új képei, Múlt és Jövő, 1989/1

  • Hegyi L.: Utak az avantgárdból (Pécs, 1989)

  • Forgács É.: Die Weidergefundene Sachlichkeit. ~'s neue Bilder, Belvedere, 1989/2.

  • Néray K.: Gyermekkori álmok. ~ magántörténeti sorozata a Velencei Biennálén

  • Hegyi L.: Általános áttekintés az emberi állapotokról. ~ művészete (kat. bev., XLIV. Velencei Biennálé, 1990, olasz, angol)

  • Hegyi L.: Történelem, mint metafora, Árgus, 1990/3.

  • Forgács É.: Életképek a közelmúltból, Árgus, 1991/1.

  • Hegyi L.: Élmény és fikció, Pécs, 1991

  • Forgács É.: Itt negyven év alatt is létrejöttek nagy, szabad életművek. ~-val beszélget Forgács Éva, Magyar Napló, 1992. július 24.

  • P. Szűcs J.: Fekete, fekete, fekete, fekete - újabb képei ürügyén ~-val beszélget P. Szűcs Júlia, Mozgó Világ, 1993/3

  • Hajdu I.: Macesz és az elliffent történelem. ~ kiállítása a Kiscelli Múzeumban, Beszélő, 1993. március 27.

  • Néray K.: ~ kiállítása a Fővárosi Képtárban, Új Művészet, 1993/4.

  • Lóska L.: Emlék-képek, Árgus, 1993/július-augusztus

  • Forgács É.: ~, (monogr. Budapest, 1993)

  • Forgács É.: Az ellopott pillanat, Pécs, 1994

  • Hegyi L.: Az örökkévalóság kis lehelete. ~ kiállítása, Új Művészet, 1995/6.

  • Frank J.: Ahol színes a szürke, Élet és Irodalom, 1996. február 9.

  • Fitz P.: Mítosz, memória, história, Európai Utas, 1996/3.

  • Hegyi L., Kusspit, D., Néray K., Scheps, M., Weiss, K., Sevcik, J.: (gyűjt., kat. bev. tan., Museum Moderner Kunst, Bécs, 1997)

  • Forgács É.: ~, (monogr., irodalommal, Budapest, 1998).

Filmek . 

  • Fitz P.-Soós Á.: Kőbéka (MTV 1, 1992)

  • Szemadám Gy.: (H)arc-képek (MTV 2, 1996).

Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.

Információk a lexikonról