Adattár
HENCZE Tamás
festő, (Szekszárd, 1938. március 6. - )
Autodidakta. 1960: Kirakatrendező iskola, dekoratőr, majd reklámgrafikusként dolgozott. 1969: Pannónia Biennálé díja; 1989: érdemes művész. 2004-ben a Széchenyi Művészeti Akadémia tagjai sorába fogadta. 1961-ben Párizsba utazott, ahol a modern művészet mély hatást gyakorolt rá. Hazatérte után megismerkedett progresszív pályatársaival, majd 1965-ben Korniss Dezsővel is, akit mesterének tekint. 1968-ban az IPARTERV kiállítás résztvevője. A 60-as évek közepén színes és szürke gesztusfestészettel kezdődött festői tájékozódása (Cím nélkül I., 1963; Anziksz, Mediterrán atmoszféra, 1965), mely a tasizmus hatását viselte magán. Az évtized második felére megtalálta a számára legjelentősebb képtípust, amelyben négyzetháló elrendezésben elmosódó szélű foltokat, oválisokat vitt fel a vászonra szórópisztollyal, gumihengerrel. Ezt a szürke foltrendszert sokfokozatú árnyék kísérte az általában fehér, sárga vagy vörös alapon. Az egymásba mosódó - "pöttyös" - motívumritmus vibráló, rezgő hatást kelt, amely csak távoli rokonságban van az op-arttal (Vörös oktáv, 1967; Dinamikus struktúra I-II., 1969; Kör struktúra, 1970). Az évtizedfordulón, a korszak szelleméhez híven megérintette a konceptuális művészet is, szitanyomatokat, land-art vázlatokat készített. Egy akció keretében vásznakat is elégetett, amit diasorozaton rögzített (Tűzképek, 1974), majd visszatért a festészethez. Mindig vonzotta a fekete-fehér kapcsolata, a festészet határterületének málevicsi értelmezése, a festészet narratív lehetőségeinek tagadása, egy tisztán vizuális érzékelési forma megteremtése. Rendkívüli módon érdekelték a különféle geometrikus képformák is, ebben az időben például a kör (Forgás, 1970). Ugyancsak a 70-es évek első felében a vízszintes-függőleges sávok viszonya is foglalkoztatta, az egymás fölött elhelyezett vízszintes szürke, szürkéskék sávrendszert elmosódó kontúrú, színes függőlegesekkel ütköztette (Monoton struktúra I-V., 1972). Vásznai gyakorta több táblából álltak, sorozatműként felfogva (Vertikális osztás I-VI., 1976). A 70-es évek második felére állandósult a festészete gerincét jelentő technikai és formai megoldásrendszer: gumihengert és takarást használ festőeszközként, ami biztosítja az egyenletes színt és tónust, a forma közepétől a széle felé egyre sötétedő, illuzionisztikus térbeliséget. Formái, csakúgy, mint színei redukálódtak, vertikális hengerformák, monokróm színek, és a ritmus váltak kifejezőeszközeivé. A minimalizált szín- és formarend, a repetitív ritmus, amelyet egy-egy képfelületen csak ritkán, de határozottan bont meg, különös, illuzionisztikus tereket hoz létre a vásznak síkján (Rezonens tér I., 1978; Rezonens tér III., 1979; Vertikális atmoszféra I-IV., 1980). Mint a címekből is kiderül, rendkívül gyakran foglalkoztatja a szinte anyagtalan festészeti tér, amelyet a végtelenül finom tónusátmenetek segítségével teremt meg. A szigorú vertikalitást először az egyik legmonumentálisabb vásznán (Ismétlések I-V., 1982) bontja meg egy átlóval és egy fél U-alakkal, úgy, hogy valójában ez a kép az, amely a hengertest motívum leggrandiózusabb darabja is. Ugyancsak a 80-as évek első felében festette a háromszög alakú piramis és trapéz képeket, ezek formázott vásznak, melyek képhatárai már önmagukban rendkívül erős külső formát teremtenek, hol csúcsukra, hol pedig talpukra állítva monumentális építményként jelennek meg. Magán a képfelületen a térbe domborodó hengerformák néha a háromszög összes oldalát övezik, hol csak kettőt, vagy éppen szaggatott, papírtépésre emlékeztető, lüktető formákkal hasadnak szét (Fehér tér 45 fokban, 1981; Háromszögletű tér, 1981). A trapéz képeknél pedig megjelenik a belső átló, amely relatív belső teret teremt (Fekete trapéz, 1981; Fehér tér, 1981; Sötét tér, 1981). A hengerformákból kialakított geometrikus szerkezetek mindig a tér illúzióját keltik. Nemcsak a formák, de a színek is redukáltak, fehérek, szürkék, feketék és átmeneteik. A háromszög- és trapézformájú képek festmény jellege megszűnik, a kép úgy viselkedik, mintha egyszerű mértani formákból emelt absztrakt emlékmű lenne. Ebben az időszakban jelenik meg újra a fekete-fehér-szürke színvilágon túl a vörös, majd pedig a kék, már nem mint finom tónuselem, hanem meghatározó uralkodó színfelület (Vörös háromszög, 1981). 1982-1983 a nemzetközi kortárs festészetben fordulópont, a Frissen festve című kiállítással az új festészet áttörése Magyarországon is megtörtént. ~ a 80-as évek új festészeti mozgalmában továbbra is kiemelkedő szerepet töltött be, hasonlóan generációjának neoavantgárd társaihoz. Kifejezetten magyar jellegzetesség, hogy a fiatal festők mozgalma és az előttük járók törekvései összekapcsolódtak. ~ tulajdonképpen saját pályakezdéséhez nyúlt vissza megújulásakor, az egy lendülettel felrakott, vibráló ecsetgesztusához. A különbség mégis lényegi. A szaggatott, tépett szélű, roncsolt vonalú kalligrafikus motívumok a korábban megszokott hengereléses technikával készülnek, így a finom tónusátmenetek, a törtvonalak is megőrzik a neon-szerűen hideg fény aurájának hatásait. Egy spontán mozdulatnak a színét és az irányát lehet megszabni, minél spontánabb, minél szabadabb, annál informatívabb, annál szebb, annál anyagszerűbb maga a gesztus. Ebből kiválaszt egy kitüntetettebb helyzetet és az válik a művé, komponálódik tovább. A primer gesztust csak vázlatnak, kiindulópontnak használja, a kivágásos, hengereléses festőtechnika következtében a képen a motívumok már eltávolodnak önmaguktól, a kimerevített ideogrammák nem mások, mint megfagyott gesztusok. Kezdetben kombinálja a két festői metódust, a hengerformák és a kalligrafikus motívumok együtt jelennek meg (Vörös hangsúly, 1983; Jel és gesztus I-II., 1986). A korábbi, nagyon fegyelmezetten puritán szín- és formarendszert egyre gazdagabb, tobzódó gesztus-motívumok váltják fel. A 80-as években a hátterek többnyire fehérek, (Piros-fehér-zöld gesztus, 1987; Vörös írás, 1989), míg a 90-es évekre már az alapfelületek is színesek (Sötét szféra I-II., 1993; Fehér fény triptichon, 1995). A spontaneitás és a ráció festészeti összhangját teremti meg ~ ezekkel a képekkel, úgy hogy az ecsetlendület véletlen festékcseppeit is kimerevíti, beemeli kalligráfiai rendszerébe, és ezzel transzcendens értelmet biztosít számukra. A kalligrafikus motívumrendszer következetes használata állandósult a 90-es években, ugyanannak a festői koncepciónak végtelen számú variációját viszi vászonra.
Egyéni kiállítások .
1968 • Budapesti Műszaki Egyetem Vásárhelyi Kollégium, Budapest [Csiky Tiborral]
1969 • Központi Fizikai Kutató Intézet, Budapest [Siskov Ludmillal]
1970 • Struktúrák, Megyei Könyvtár, Veszprém (kat.)
1974 • Tűzképek (diabemutató), Fiatal Művészek Klubja, Budapest
1977 • Vizuális történetek, Józsefvárosi Galéria, Budapest • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár (kat.)
1979 • Fekete-Fehér+Piros [Gulyás Gyulával], Francia Intézet, Budapest
1980 • Tűzképek, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1981 • Dorottya u. Galéria, Budapest (kat.), Budapest
1984 • Gipsz és festék [Gulyás Gyulával], Fészek Galéria, Budapest (leporelló)
1987 • Ernst Múzeum, Budapest
1988 • Galerie Eremitage, Berlin
1990 • Galerie Bawag Foundation, Bécs • Pozíciók Bécs/ Budapest VII. [Herwig Steinerrel], Fészek Galéria, Budapest (kat.)
1992 • Galerie Synthese, Lienz (A)
1993 • Galerie Gaudens Pedit, Insbruck • G. MM, Tokió
1994 • Körmendi Galéria, Budapest • G. MM, Tokió
1996 • Rátz Galéria, Budapest
1997 • ~ festmények 1963-1997, Műcsarnok, Budapest (kat.)
2004 • KoGart Ház.
Válogatott csoportos kiállítások .
1966 • Zuglói kör, Ady Endre Művelődési Ház, Budapest
1968 • Kassák Lajos emlékkiállítás, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár • Iparterv I., IPARTERV • Az öreg és fiatal generáció kiállítása, Budapesti Műszaki Egyetem Vásárhelyi Kollégium [Veszelszky Béla, ~, Korniss Dezső, Bak Imre, Tót Endre, Csiky Tibor, Gyarmathy Tihamér] • Kassák Lajos emlékkiállítás, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen
1970 • Mozgás '70, Janus Pannonius Múzeum Modern Képtár, Pécs • R-kiállítás, R-épület, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest • Amerika H. Galerie, Bécs • II. Internationale Malerwochen im Burgenland, Kismarton • Új geometrikus és strukturális törekvések, Művelődési Ház, Salgótarján • Poznań (PL)
1971 • Minimal Art, Balatonboglári kápolnatárlat, Balatonboglár • Druckgrafik der Avantgarde Ungarn, Galerie Wildeshausen, Oldenburg (Német Szövetségi Köztársaság) • 6 magyar művész, Galerie im Griechenbeisl, Bécs • Új művek, Műcsarnok, Budapest
1972 • Balatonboglári kápolnatárlat, Balatonboglár • Fiatal művészek Magyarországról, Urednici G., Újvidék
1973 • VIII. Internatioanle Malerwoche, Forum Kunst, Rottweil (Német Szövetségi Köztársaság) • Ungarische Künstler '73, Kunstverein, Frechen (Német Szövetségi Köztársaság)
1974 • Utak, Eötvös Kollégium • Künstler machen Fahnen, Forum Kunst, Rottweil (Német Szövetségi Köztársaság) • Ungarische Kunst 74, Kunstverein, Oldenburg (Német Szövetségi Köztársaság)
1975 • Neue Ungarische Konstruktivisten, Kunstmuseum, Bonn
1976 • Ungarische Avantgarde, Galerie von Bartha, Bázel • Modern grafika 1976, Pécsi Galéria, Pécs • Sorozatművek. Kortárs művészet magángyűjteményekben 2, Csók Képtár, Székesfehérvár
1978 • Tízéves a szimpozion-mozgalmunk, Józsefvárosi Kiállítóterem, Budapest
1979 • Budapesti Műhely, Budapest [Bak Imre, Fajó János, ~, Keserü Ilona, Mengyán András, Nádler István], Szoboszlói Galéria, Hajdúszoboszló és Karcagi Galéria, Karcag • Ungarische konstruktivistische Kunst 1920-1977, Kunstverein, München • Ungarische konstruktive Kunst, Kunstpalast, Düsseldorf
1980 • IPARTERV 1968-1980, Iparterv, Budapest • Tendenciák 1970-1980, 1., Új művészet 1970-ben, Óbuda Galéria, Budapest • Tendenciák 1970-1980, 3., Geometrikus és strukturális törekvések a hetvenes évek művészetében, Óbuda Galéria, Budapest • Tendenciák 1970-1980, 5., Egyéni utak - öt művész, Óbuda Galéria, Budapest • XXXIX. Velencei Biennálé, Velence
1981 • XX. századi művészet Pogány Zsolt gyűjteményében, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár • Magyar Művészet 1905-1980, Liljevalchs Konsthall, Stockholm • Nyitás II., Fészek Galéria, Budapest
1982 • Fehér-fekete [Bak, Csiky Fajó, Gulyás, Haraszty, ~], Műcsarnok, Budapest • Meditáció, Bartók 32 Galéria, Budapest • Magyar Művészet 1905-1980, Konstmuseum, Göteborg, Konsthall, Malmö • Mai Magyar Művészet Hamburgban, Galerie Levy • Irányzatok a mai magyar festészetben, Musée Cantini, Marseille
1983 • Meditáció II., Bartók 32 Galéria, Budapest • Helyzet. A 70-es évek művészete a Sárospataki Képtárban, Budapest Galéria Lajos u., Budapest • Miskolci Galéria, Miskolc • Országos Képzőművészeti Kiállítás '84, Műcsarnok, Budapest • Frissen festve, Ernst Múzeum, Budapest
1985 • 7th International Drawing Biennálé, Cleveland (GB) • Magyar festők három nemzedéke, Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz (A) • Pillanatkép. Magyar festők három nemzedéke, Műcsarnok, Budapest
1986 • Eklektika '85, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Öt kortárs magyar festő, M. de Bellas Artes, Caracas • G. las Malvinas, Buenos Aires • M. Nacional, Bogota • M. Carillo Gil, Mexico • Aspecte Ungarischer Malerei der Gegenwart, Bayer Agalerie, Leverkusen (Német Szövetségi Köztársaság)
1987 • Aspecte Ungarischer Malerei der Gegenwart, Stadthalle, Hagen, Stadthaus Galerie, München • Új szenzibilitás • magyar festészet a 80-as években, Galerie der Stadt Villa Merkel, Esslingen • Kunsthalle, Dortmund (Német Szövetségi Köztársaság) • Zeitgenössische bildende Kunst aus Ungarn/Kortárs magyar képzőművészet, Galerie der Künstler, München/Műcsarnok, Budapest • Régi és új avantgárd (1967-1975). A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár • The Construction, M. Fodor, Amsterdam
1988 • 8+1 Contemporary Art Exhibition, Alpine Gallery, London • 5. Európai Grafikai Biennálé, Heidelberg (Német Szövetségi Köztársaság) • Olympiai Művészeti kiállítás, National Museum of Contemporary Art, Szöul
1989 • Kortárs magyar művészet, Walker Hill Art Center, Szöul • Ungarische Avantgarde, Kunstverein, Mannheim • Magyar festészet 1945-1988, Nemzeti Galéria, Prága
1990 • 13 magyar művész, Zacheta G., Varsó • Budapesti műtermek, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, Budapest Galéria, Budapest • Mozgás '70-90, Janus Pannonius Múzeum Modern Képtár, Pécs • Tisztelet Korniss Dezsőnek, Fészek Galéria, Budapest
1991 • Hatvanas évek. Új törekvések a magyar képzőművészetben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Kortárs művészet. Válogatás a Ludwig Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Művészet Európa/Magyarország, Kunsthalle, Bréma (D) • Pozíciók. Magyar művészet a kilencvenes években, Künstlerwerkstatt, München • Modern magyar művészet, Szöuli Művészeti Központ, Szöul
1992 • Hungarica, a 80-as évek művészete, Modern Művészeti Múzeum, Bolzano (OL) • Redukcionizmus, Absztrakció Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon 1950-1980, Museum Moderner Kunst, Bécs
1993 • Mi, "keletfranciák". Magyar művészet 1981-89. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár • Hungarica, a 80-as évek művészete, M. di Roma, Róma • Magyarország akkor és most, IMF Cultural Center, Washington • Magyar Ház, New York • Fővárosi Képtár, Budapest • Konfrontációk, Museum Moderner Kunst, Bécs
1994 • 80-as évek - Képzőművészet, Ernst Múzeum, Budapest • Budapesti Art Expo '94, Hungexpo, Budapest • Európa - Európa, Kunst und Ausstellungshalle der BRD, Bonn
1995 • Nel Dolla, Gianni Dessi, ~, Motti Mizrachi, Galerie Steineck-Halle, Bécs
1996 • Artaria, Szépművészeti Múzeum, Budapest • Szegmensek, Vigadó Galéria, Budapest • Az én múzeumom. Vass-gyűjtemény, Ernst Múzeum, Budapest, Avantgarde der 60er und 70er Jahre in Ungarn, Kunstverein, Friedrichshafen • Figure, Form, Fantasy, Contemporary Art Center, Vilnius (Litvánia)
1997 • Olaj/Vászon, Műcsarnok, Budapest
1999 • Nézőpontok/Pozíciók Művészet Közép-Európában, Modern Művészeti Múzeum/Ludwig Alapítvány, Bécs
2000 • Nézőpontok/Pozíciók Művészet Közép-Európában, Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest.
Művek közgyűjteményekben .
Albertina, Bécs
Artaria Alaptvány/Szépművészeti Múzeum, Budapest, Fővárosi Képtár, Budapest, Folkwang Museum, Essen
Galerie der Stadt Esslingen (D)
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Folkwang Museum, Essen
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Kassák Lajos Múzeum, Budapest
Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest
Ludwig Múzeum, Budapest
M. Okregowe, Chelm (PL)
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Modern Művészeti Múzeum/Ludwig Alapítvány, Bécs
Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
National Museum of Contemporary Art, Szöul
Sárospataki Képtár, Sárospatak
Szombathelyi Képtár, Szombathely.
Irodalom .
Frank J.: Kiállításokról, Élet és Irodalom, 1968. március 2.
Frank J.: ~nál, Élet és Irodalom, 1969. december 4., in: Frank J.: Szóra bírt műtermek, Budapest, 1975
Heitler L.: Műteremlátogatás ~nál, Életünk, 1971/6.
Sík Cs.: Rend és kaland, Budapest, 1972
Rózsa T. E.: Beszélgetés ~ festőművésszel, Mozgó Világ, 1976/6.
Frank, J.: From Iris Print to Idols, New Hungarian Quarterly, 1977/68.
Kovács P.: (kat. bev., Szent István Király Múzeum, 1977)
Gyetvai Á.: Tűzpróba. ~ műhelyében, Művészet, 1978/10.
Keserü K.: ~ sorozatairól, Ars Hungarica, 1979/1.
Keserü K.: Fekete-fehér+piros. ~ és Gulyás Gyula Francia Intézet-beli kiállításáról, Mozgó Világ, 1980/5.
Hajdu I.: ~ (monogr.), Budapest, 1980
Vadas J.: Játék a tűzzel, Élet és Irodalom, 1980. február 23.
Frank J.: Magyarok Belgrádban, Élet és Irodalom, 1980. november 15.
Vadas J.: Trapéz és trapéz, Élet és Irodalom, 1981. május 16.
~ (kat. bev., Dorottya u. Galéria, 1981)
Frank, J.: Motions, Space, Kinetics, New Hungarian Quarterly, 1982/5.
Sík Cs.: Tények és jelek. ~ festészetéről, Művészet, 1983/11.
Csapó Gy.: Közelképek, Budapest, 1983
Fitz P.: Gipsz és festék (kat., Fészek Galéria, 1984)
Frank J.: Gipsz és festék. Gulyás Gyula és ~ kiállítása a Fészek Galériában, Budapest, 1984/9.
Sík Cs.: ~, - Hegyi L.: ~ művészetéről (kat., bev. tan., Ernst Múzeum, 1987)
Sík Cs.: Tények és történetek, in: Az értelem bilincsei, Budapest, 1987
Nagy Z.: Ki fél a pirostól, a fehértől, a feketétől? Művészet, 1988/1-2.
Hajdu I.: Budapesti műtermek, Párizs, 1990
Kozák Cs.: ~, Playboy, 1990/7.
Hegyi L.: Utak az avantgárdból, Pécs, 1989
Néray K.: Tiltott-tűrt-támogatott, Új Művészet, 1991/12.
Sinkovits P.: Reduktivizmus. Korszakok Frey, Nádler és ~ művészetében, Új Művészet, 1992/12.
Hajdu I.: Interjú ~sal, Kritika, 1993/3.
Hegyi L.: Konfrontationen Neuerwerbungen 1990-1993 (kat., Museum Moderner Kunst, Bécs, 1993)
Miklós P.: Fény-jelek. ~ kiállítása, Új Művészet, 1994/12.
Hegyi L.: Alexandria, Pécs, 1995
Beke L.: ~ a kortársak között, Frank J.: ~nál, Hajdu I.: A gesztus kalandja, Hegyi L.: ~ művészetéről, Képes G.: Kristályrendszerek ~nak, Keserü K.: ~ sorozatairól, Miklós P.: ~, Néray K.: Megnyitóbeszéd ~ kiállítására, P. Szűcs J.: A minőség reformja, Sík Cs.: ~, Tandori D.: ~ Át (kat. tanulmányok, ~ festmények 1963-1997, Műcsarnok, 1997); Hajdu I.: Hencze, KoGart Ház, 2004.
Film .
Fitz P.-Kálmán J.: Megfagyott gesztusok (MTV, 1989); András F.: Hence-portréfilm, 2004.
Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.
Információk a lexikonról