Adattár
JEGES Ernő
festő, grafikus, (Torontálvásárhely, 1898. január 12. - Budapest, 1956. november 12.)
1917-1918: Magyar Iparművészeti Főiskola; 1918-1922: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Réti István. 1922-1924: Párizsban dolgozott, bejárt a Julian Akadémiára, Onódi Bélával Barbizonba látogatott. 1931-1934: római ösztöndíjasként Olaszországban élt. 1939: tanulmányúton járt Svédországban. 1918: Ex Libris jeligés pályázat, I. díj; 1921: Szinyei Merse Pál Társaság díja; 1922: Bicskei Művésztelep díja; Szinyei Merse Pál Társaság Nemes Marcell utazási ösztöndíja; 1931: Római ösztöndíj; 1936: Ferenc József festészeti nagydíj; 1940: Balatoni ösztöndíj; Fővárosi Fametszet, I. díj; 1941: Fővárosi vízfestmény, II. díj; Eszterházy történeti díj; 1942: Boldog Margit képpályázat, II. díj; 1943: ENIT pályázat, II. díj; 1948: Őszi Vásár - Bányászati pavilon, I. díj. A szentendrei művésztelep (1926) és a Szentendrei Festők Társaságának (1928) egyik alapító tagjaként éveken keresztül dolgozott a szentendrei művésztelepen. Az 1930-as évek végétől kezdve pedig egyre több megbízásos egyházművészeti munkában vett részt és az ún. Római Iskola egyik elismert képviselőjévé vált (Szt. István, a városalapító, Miskolc; Olasz-magyar kapcsolatok, Pannonhalma; Szent Imre kollégium falfestményei, Budapest). Tervezett plakátokat, csomagolópapír- és bélyegterveket, emellett könyv- és újságillusztrációkat. A Tanácsköztársaság egyik sokat foglalkoztatott plakáttervezője volt, az ő nevéhez fűződik a Nem! Nem! Soha! feliratú plakát (1918). 20-as években induló festészete érintkezik Szőnyi István és a köréje gyűlt művészek nevével fémjelzett neoklasszicizmussal, majd a szentendrei periódusban expresszív kifejezőeszközökkel telített formanyelvet alakított ki. A 30-as években egyre tudatosabban foglalkozott történelmi témákkal, célja a magyar történeti festészet megújítása. A quattro- és a cinquecento kompozíciót használta fel, számos korabeli metszetet, rajzot tanulmányozott át a minél korhűbb ábrázolások kedvéért. Monumentális munkája az 1933-1934-ben készült Bakócz Tamás bevonulása c. olajfestmény, mellyel 1936-ban elnyerte a Székesfőv. Ferenc József festészeti nagydíját. 1938-ban a Velencei Biennálén az olasz állam megvásárolta Tatai táj c. tempera festményét. Életművében meghatározó műfaj a tájkép. Bármerre járt, mindenhol megfestette a környező tájak, városok képét, melyek hátteréül szolgálnak történeti és egyházművészeti kompozícióinak. Többféle grafikai technikával (fametszet, rézkarc) foglalkozott. 1947-ben felmondták szentendrei műtermét. 1945 után tájképek, a főváros ostroma idején és utána készült romképek, néhány történelmi és templomi falképei, plakátjai ismertek. Több templomba készített falfestményt. Emellett múzeumok grafikai ábráit rajzolta.
Mesterei .
Réti István.
Egyéni kiállítások .
1998 • Szentendrei Képtár, Szentendre (gyűjt., kat.) • Városi Múzeum, Torontálvásárhely • Bucka-Gányó Művésztelep Kiállítóterem, Szabadka (kat.).
Válogatott csoportos kiállítások .
1948 • VAOSZ kiállítása, Károlyi Képtár
1950 • Magyar grafika, Nemzeti Szalon, Budapest • I. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1967 • Új szerzemények, Ferenczy Múzeum, Szentendre
1971 • Szentendrei tárlat, Városháza, Szentendre
1977 • A szentendrei művészet 50 éve. I. (rendezés), Ferenczy Múzeum, Szentendre
1979 • A szentendrei Régi Művésztelep jubileumi kiállítása. 1929-1979, Szentendrei Képtár, Szentendre
1981-1982 • Szentendrei művészet. Állandó kiállítás. IV. (rendezés), Szentendrei Képtár, Szentendre
1983 • Római Iskola I., II., Keresztény Múzeum, Esztergom
1988-1989 • A szentendrei művésztelep hatvan éve. 1928-1988, Szentendrei Képtár és Művésztelepi Galéria, Szentendre
1994-1995 • Szentendrei művészet. 1926-1935 között, Szentendrei Képtár, Szentendre.
Köztéri művei .
freskók: Szt. Imre kollégium (1938)
Helyőrségi Templom (1940)
Szt. Imre kápolna (1941, Balatonfűzfő)
római katolikus templom (1942, Deáki, SZL)
Bencés Gimnázium díszterme (1943, Pannonhalma)
Lisieux-i Szt. Teréz templom (1944, Törökőr)
A Központi Papnövelde Szeminárium refektóriuma és folyosói (1946-1947)
római katolikus templom (1949, Szentsimon)
római katolikus templom (1950, Izbég)
Tövis u.-i Kapisztrán Szt. János templom (1950)
római katolikus templom (1950, Veszprémvarsány)
római katolikus templom (1951, Pomáz)
római katolikus templom (1951, Pilisszentlászló)
római katolikus templom (1952, Bakonysárkány)
római katolikus templom (1953, Nézsa)
római katolikus templom (1953, Szigetmonostor)
római katolikus templom (1954, Szentbékkála)
római katolikus templom (Veszprémvarsány).
Művek közgyűjteményekben .
Fővárosi Képtár, Budapest
Ferenczy Múzeum, Szentendre
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest
Hadtörténeti Múzeum, Budapest
Keresztény Múzeum, Esztergom
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
Országos Széchenyi Könyvtár, Budapest..
Irodalom .
P. Szűcs J.: ~, Magyar művészet 1919-1945, Budapest, 1985 (szerk.: Kontha S.)
Bodonyi E.: (kat., bev. tan., Szentendre, 1998)
Bodonyi E.: (kat., bev. tan., Szabadka, 1998).
Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.
Információk a lexikonról