Adattár
KŐ Pál
szobrász, (Perespuszta, 1941. június 2. - )
1963-1968: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Somogyi József. 1969, 1971: KISZ-nagydíj; 1975: Munkácsy-díj; 1976: az V. Országos Kisplasztikai Biennálé I. díja, Pécs; 1982: Kodály Társaság diplomája; 1984: Művészeti Alap díja; 1986: érdemes művész; 1989: a Salgótarjáni Szabadtéri Szoborkiállítás nagydíja; 1990: Magyar Művészetért életműdíj; a Berzsenyi Társaság elnökségi tagja; a Veszprémi Művészeti Céh tagja. 1992-től a Samu Géza alapítvány kuratóriumának elnöke; 1993-1996: a Magyarok Világszövetsége Képzőművészeti és Iparművészeti Tanács elnöke; 1994-től Nagypalád díszpolgára; 1995 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Tanulmányutak: Lengyelország, Erdély, Olaszország, Görögország, Mongólia. 1978 óta a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára, 1990-től a szobrász tanszék docense, 1991-től egyetemi tanár. 1992-től egy cikluson keresztül rektorhelyettese. 1998: Rendületlenül-diploma. Budapesten él. 1968-ban míves kisplasztikákkal indul szobrászatának az a gazdag vonulata, amelynek legfőbb jellemzője egyfajta ízes, érzékeny, néha groteszkbe hajló, kézműves szürrealizmus. Mintha a falusi gyerekkorból hozott különös mesékből lépnének ki figurái, egy soha nem volt ország soha nem élt lakói; ébenfa öregasszony fekete Idő-órával, körtefa néne óriás mesemadárral, diófa falu fölött repülő, csillagrúgó Táltos, az Ünnep menyecske-öregasszony párosa fényes égerfából, rézberakásokkal, ez utóbbi 1974-ben pogány szépségű köztéri szoborrá nő, hófehér kőből, kék üveginkrusztációval. Már korai szobrain jókedvű, pop-artos ötletek csillannak meg: Krisztus-arcú, hársfa Utcaseprőjére piros csíkos mellényt fest, diófa Kossuthját sujtásos filcmentébe öltözteti, tollas posztókalappal szépen faragott fején, így lesz belőle kicsit groteszk, népmesebeli "Kossuth apánk". A hősi Lenin-szobrok idején vállába húzott fejű Lenint faragott, festett fakabátban: mintha Chagall félkézen álló, gonosz Lenin-bábuja ugrott volna a talpára. Balázs János cigányfestő arasznyi körtefa portrészobrocskáját, a Szárnykészítőt valódi "object trouvée" madárkalitkába ülteti, feje fölött organikus-nonfiguratív formák: színesre festett madárcsontok lebegnek. Sajátos művészkönyv-objekt az Anyám könyvei című munka: valódi tonettasztalkán - félrebillentve a levegőben - szépen faragott könyvszobrok. ~, a habitusában hagyományőrző, hagyománytisztelő művész szabadon jár-kel az időben: faszobrait színesre festi, mint az óegyiptomi mesterek, néha úgy farag, mint egy középkori oltárfaragó, néha úgy, mint egy hajdani pásztorember, s néha - nagy műveltségű sculptor doctus: tanult szobrász lévén - felhasznál egy-egy gesztust a XX. századi izmusokból, anélkül azonban, hogy bármelyik stílusirányzatnak elkötelezné magát. Sajátos, kézműves szürrealizmusát 1976-ban átemeli első nagyobb köztéri munkájába: a mohácsi Történelmi Emlékhely hatalmas, festett, fém- és csontberakásokkal díszített fa sírjeleibe - ez az együttes a mai napig egyedülálló jelenség emlékműszobrászatunkban. A faragott, festett, berakásos, szürrealisztikus munkák folytatása 1977-ben az Ady-pályázat Magyar Messiása: a sárgaréz rácsba beletört gyöngyös tollú csodamadár, a budapesti Fórum Hotelben Krúdy sosemvolt álom-Budapestjének hatalmas, színes fa domborműve és a bécsi Bankház kétméteres kakastáltoson lovagló tündérfiúja. Az életmű párhuzamos vonulata a királyok, szentek, hősök köztéri, kő és bronz szoborsora. ~ a ledöntött királyszobrok, összetört síremlékek, elpusztított hősarcképek, a csaknem jeltelenné lett történelem országában, Magyarországon, a 80-as évektől tudatosan keresi azokat a feladatokat, amelyekben újraállíthatja az országvigyázó képmásokat. Szondi György drégelypalánki kőszarkofágja - fekvő páncélosvitéz-portréval a tetején - XVI-XVII. századi magyar síremlékeket idéz, a jórészt eltűnt középkori magyar szobrászat szellemében faragja meg Géza fejedelem és István király veszprémi kő domborművét és a va-tikáni magyar kápolnában a három, Magyarországon is működött szent kőreliefjét. Királyszobrai közül kiemelkedik kézműves értékeivel: a bronz köntös dús "hímzéseivel", a kard, a korona, a királyi jelvények ötvösremeknek is beillő megmintázásával Károly Róbert "mesebeli királyfi" hangulatú gyöngyösi oszlopszobra, s III. Béla közöttünk járó, méltóságos bronzalakja Baján. ~ a XX. század végi magyar szobrászat posztmodern vonulatába tartozik, ebben több ezer éves kézműves hagyományok virtuóz folytatója.
Mesterei .
Somogyi József.
Egyéni kiállítások .
1968 • Magyar Hajó- és Darugyár, Budapest
1969 • Madách Színház, Budapest
1970 • Horváth Endre Galéria, Balassagyarmat
1972 • Műcsarnok, Budapest (kat.)
1973 • Törökszentmiklós [Péterfy Gizellával] • Nyíregyháza
1974 • Uitz Terem, Dunaújváros
1975 • Hatvani Galéria, Hatvan (kat.)
1976 • Helikon Galéria, Budapest • Városi Művelődési Központ, Hajdúszoboszló • Kiskunhalas [Sváby Lajossal] • Mohács
Karcag • Salgótarján [Péterfy Gizellával]
1978 • Velence [Péterfy Gizellával] • Kiskunmajsa [Péterfy Gizellával]
1979 • Debrecen • München
1980 • Műhely-sorozat, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Heves (kat.)
1982 • Várgaléria, Veszprém • Zalaszentgrót • Tatabánya • Celldömölk
1984 • Dürer Terem [Banga Ferenccel], Kölesd • Szekszárd • Gyöngyös • Visegrád [Péterfy Gizellával]
1985 • Erzsébetvárosi Galéria, Budapest • Siófok • Heves [Péterfy Gizellával]
1986 • Amszterdam • Vörösmarty Színház, Székesfehérvár • Budapest Galéria, Budapest (kat.)
1987 • Dortmund • Káptalant., Sopron
1988 • Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét • Szentes • Hajdúböszörmény • Mikszáth Kálmán Művelődési Központ, Balassagyarmat
1991 • Várgaléria, Simontornya
1994 • Marosvásárhely • Sepsiszentgyörgy [Péterfy Gizellával]
1996 • Történelmi szobrok a millecentenárium tiszteletére, Veszprém
1997 • Ferences altemplom, Tábornokh., Eger (kat.)
1998 • Maczky Ház, Heves (állandó kiállítás).
Válogatott csoportos kiállítások .
1972 • Puskin Múzeum, Moszkva
1973 • Baja
1975 • III. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok, Budapest
1976 • V. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs • Magyar művészet, Belgrád • Szarajevó
1978 • Magyar művészet, Linz • IV. Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Kiállítás (Biennálé), Műcsarnok, Budapest
1979 • Faszobrászat '79, Csontváry Terem, Pécs
1980 • XXXIX. Velencei Biennálé, Velence
1989 • Magyar művészet, Worpswede (Német Szövetségi Köztársaság)
1995 • Helyzetkép/Magyar Szobrászat, Műcsarnok, Budapest • Magyar Szalon '97, Műcsarnok, Budapest (kat.)
1998 • Tiszai Galéria, Csongrád • Református templom, Budapest, Hegedűs Gy. u. [Szőnyi Endrével] • Vámosgyörk • Jászszentandrás • Kő állandó kiállítás, Maczky-ház, Heves • Hannoveri világkiállításra Szerelem kapu.
Köztéri művei .
Lakodalom (terrakotta dombormű, 1966, Budapest, XVIII. ker.)
Mikszáth Kálmán (kő dombormű, 1970, Balatonföldvár, Általános Iskola)
József Attila (bronz dombormű, 1972, Salgótarján, Megyei Művelődési Központ)
Ünnep (1973, Óföldeák)
Mikszáth Kálmán (kő portrédombormű, 1972, Szécsény, Mikszáth Kálmán Általános Iskola)
Borongás (bronz, 1974, Levelek)
Ünnep (kő, üveg, 1974, Heves)
Történelmi Emlékhely szobrai: Tomori , II. Lajos, Szulejmán, Regős szélhárfa és sírjelek (fa, fém, 1976, Mohács-Sátorhely)
Móricz Zsigmond-portré (bronz, 1977, Nyíregyháza)
Antifasiszta mártírok emlékműve (kő, 1978, Sopron)
Hunyadi János (kő, 1979, Jánoshalma)
Szt. Adalbert (kő dombormű, 1980, Róma)
Szt. Gellért (kő dombormű, 1980, Szt. Péter Bazilika)
Boldog Özséb (kő dombormű, 1980, Róma, Magyarok Nagyasszonya kápolna)
Falevél (bronz, 1980, Veszprém, Városháza)
A bécsi cukrászda domborművei (fa, 1983, Budapest, Forum Hotel)
Szondi-emlékmű (mészkő, 1983, Drégelypalánk)
Kőrösi Csoma Sándor emlékére (bronz, 1984, Budapest, XVII. ker., Akácvirág u. Általános Iskola)
Kőrösi Csoma Sándor (bronz, 1984, Tibet)
Károly Róbert (bronz, 1984, Gyöngyös, Fő tér, másodpéldány: Texas)
Kakasos fiú (festett fa, 1984, Bécs, Central Wechsel und Creditbank
1994, MNB)
Áchim András (fa, 1984, Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum)
festett plasztika és cégérek (fa, bronz, 1985, Grand Hotel Hungária)
Nyár (bronz, 1985, Újpest Városközp.)
Szárnyas lovak (bronz, 1985, Budapest, Hotel Taverna)
III. Béla (bronz, 1986, Baja)
Batthyány-család címere (kő, 1987, Siklós, Várkápolna)
István király és Géza fejedelem (kő emléktábla, 1988, Veszprém, Államigazgatási Főiskola)
cégér (fa, Salgótarján, Balassi Bálint Megyei Könyvtár)
Alapító (bronz, 1988, Zánka, Úttörőváros)
Balassi Bálint (bronz dombormű, 1988, Zólyom, Vár)
Kovai Lőrinc-síremlék (mészkő, 1988, Budapest, Rákoskeresztúri temető)
Sinka István (bronz, 1989, Vésztő)
Vetési Albert (mészkő, 1990, Veszprém, Vetési Albert Gimnázium)
kőkapu (kő, 1990, Nagykőrös, Arany János Múzeum)
Podmaniczky Frigyes (öntöttvas, bronz, kő, 1990, Budapest, V. ker, Podmaniczky tér)
Mészáros Lázár-síremlék (mészkő, bronz, 1991, Baja, Rókus Kápolna)
Kölcsey Ferenc (bronz, 1991, Budapest, Kölcsey Ferenc Gimnázium, másodpéldány: Sződemeter)
Menyasszony a ládán (márvány, 1992, Parádfürdő)
Táncosnő (bronz, 1992, Budapest, V. ker., Deák Ferenc u., Dairy Queen Gyorsétterem, 1998 óta ismeretlen helyen)
Kossuth Lajos (bronz, 1993, Kárpátalja, Nagypalád)
Professzor és két diák (bronz, 1993, Baja, Német Nemzetiségi Kollégium és Iskola)
Kossuth Lajos (bronz, 1994, Szolnok)
II. világháború áldozatainak emlékműve (kő, bronz, 1993, Szigetszentmárton
1994, Heves
mészkő, 1996, Veresegyház)
Auer Lipót (bronz dombormű, 1995, Veszprém)
Ráday Imre-síremlék (1995, Farkasréti temető)
Kegyeleti hely (beton, 1996, Szajol)
Professzorok Tornya (bronz, tégla, 1997, Budapest, X. ker., Bajcsy-Zsilinszky Kórház)
Johann Sebastian Bach (bronz, 1999, Sárospatak).
Művek közgyűjteményekben .
Maczky Ház, Heves
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest.
Irodalom .
Passuth K.: Stúdió '70, Tükör, 1970. április 21.
Kenessei A.: Ausstellungschronik: ~, Budapester Rundschau, 1972. március 27.
Rózsa Gy.: (kat. bev., Műcsarnok, 1972)
Kovács Gy.: ~ szobrai, Művészet, 1973/1.
Vadas J.: Holtpont után, Élet és Irodalom, 1973. december 15.
Birkás I.: ~ kiállítása, Életünk, 1974/4.
Rózsa Gy.: ~ (kismonogr.), Budapest, 1976
Aknai T.: Jegyzetek ~ kiállításáról, Dunántúli Napló, 1976. április 7.
Lóska L.: ~ Szárnykészítője, Művészet, 1976/4.
Kernács G.: Ember és kalitka, Művészet, 1976/4.
Nagy Z.: Történelmi emlékhely Mohácson, Kritika, 1976/12.
Juhász I.-Cs. Kovács K.: A Szárnykészítő szabadsága, Mozgó Világ, 1979/8.
Rózsa Gy.: (kat. bev., Heves, 1980)
Kovalovszky M.: Ketrec mérték után, Művészet, 1980/10.
Wehner T.: Köz-tér, Művészet, 1983/2.
P. Szabó E.: Kalitkák és Árgyélusok, Művészet, 1983/8.
Bodri F.: A magyar középkor ihlete, Művészet, 1984/11.
Melocco M.: ~ (kat. bev., 1990)
Antall I.: Ko kövön..., Hitel, 1991/15.
Belső Tárlat: ~, Kráter, 1996
Kovács P.: A tegnap szobrai, 1992, Szombathely.
Film .
Kernács G.-B. Farkas T.: A TV Galériája, ~, MTV, 1972
Major S.-B. Farkas T.: Szülőföldemen, ~, MTV, 1995.
Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.
Információk a lexikonról