Adattár
KOCZOGH András
szobrász, festő, grafikus, (Nagykőrös, 1942. szeptember 14. - )
Érettségi után elektroműszerésznek tanult, majd 1968-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem biológia-földrajz szakán szerzett diplomát. Családi körülményei - édesapja Koczogh Ákos műtörténész - érdeklődését a képzőművészet felé terelték: művészettörténeti ismereteit otthonról kapta, gyakorlati tapasztalatokra a Dési-Huber Körben tett szert, faragni Szervátiusz Jenő, mintázni Kiss-Kovács Gyula tanította. 1972: Népművészet Ifjú Mestere. Szobrászatát műfaji sokoldalúság jellemzi, legkedveltebb anyaga a fa, de bronzplaketteket, terrakotta domborműveket is készít. 1989-ben ő tervezte a Rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájának fejfáit, de másutt is vannak síremlékei, emlékoszlopai. Pályafutását biblikus, történelmi témájú szobrokkal kezdte, majd elvont formákkal jelentkezett. 1967 óta kiállító művész, alkotásait sokan a népművészet körébe sorolják. A faragó ember c. írása a Múzsák Művészeti Magazin 1976. évi 2. számában jelent meg. Újabban festészettel, grafikával is próbálkozik.
Mesterei .
Szervátiusz Jenő, Kiss-Kovács Gyula.
Egyéni kiállítások .
1967, 1968 • Budapesti Műszaki Egyetem Bercsényi Klub, Budapest
1970 • Ipari Vásár, Pécs
1976 • Seregélyes
1976, 1978, 1981 • Pusztaszabolcs
1978 • Martonvásár
1981 • Ózd • Agárd
1985, 1993 • Aba Novák Terem, Szolnok
1993 • Konzum Bank, Budapest
1995 • Szent István Művelődési Ház, Budapest • Szent Korona Galéria, Székesfehérvár
1997 • Martonvásár
1998 • Pedagógus Továbbképző Központ, Pilisborosjenő.
Válogatott csoportos kiállítások .
1970 • Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest
1972 • Pályadíjas Népművészeti Alkotások Kiállítása, Iparművészeti Múzeum, Budapest
1976 • Fővárosi Művelődési Ház, Budapest [Szuppán Irénnel és Nausch Gézával]
1978 • Bajna [Szekeres Erzsébettel és Hunyady Judittal]
1979 • Arany János Múzeum, Dunaújváros [Lőrincz Aladárnéval] • Nagykőrös [Szekeres Erzsébettel] • Szekszárd [Kovács Dianával] • Mohács [Szekeres Erzsébettel] • Budapest [Szekeres Erzsébettel] • Helikon Szálló, Keszthely
1980 • Kerepestarcsa
1981 • Zalaegerszeg [Gy. Kamarás Katalinnal és Szekeres Erzsébettel] • Szob [Szekeres Erzsébettel]
1982 • Üröm [Szekeres Erzsébettel]
1988 • Oeldne (D) [Polgár Csabával]
1989 • Bonn [Polgár Csabával]
1992 • Wiesbaden (D)
1994 • Gödöllő.
Köztéri művei .
dombormű (fa, Alsónémedi, református templom)
Bíró Máté balladája, Cantata Profana, Tél (faragott faszobrok, Royal Szálló)
dombormű (fa, Konzum Bank, Budapest)
Madonna, Corpus, Magány (faragott faszobrok, Székesfehérvár, Szent István Művelődési Ház)
Ötvenhatosok kilenc fejfája (Sopronkőhida)
Millecentenáriumi emlékjel (fa, Monor, József Attila Gimnázium)
Millecentenáriumi emlékmű
56-os emlékjel (Monor)
Szent István (faragott, égetett akácszobor, Székesfehérvár, Szent István Művelődési Ház)
1956-os emlékmű (Székesfehérvár, Öreg-hegy)
Krisztus-fej (égetett fenyő, Székesfehérvár, Öreg-hegyi kápolna)
Millecentenáriumi oszlop (Gyömrő, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola)
emlékoszlopok (Kispest
Pestszenterzsébet
Martonvásár
Veresegyház)
síremlékek, fejfák, kopjafák (Farkasréti, Óbudai temető, Rákoskeresztúri köztemető
katolikus temető, Kalocsa).
Művek közgyűjteményekben .
Mecseki Széntröszt Múzeum, Pécs.
Irodalom .
NÁDASDI P.: Újra él a fa, Képes Újság, 1967. július 29.
LÁNCZ S.: ~ szobrai, Jelenkor, 1970/1.
GYŐRY ZS.: Fiatal népművészek, Tükör, 1972. december 5.
DORMÁN L.: Fába vésett balladák, Képes Újság (YU), 1973. november 21.
BOROS G.: Emlékművek '56-nak, 1956-os Intézet, 1997.
Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.
Információk a lexikonról