Adattár
KORNISS Dezső
festő, (Beszterce, 1908. december 1. - Budapest, 1984. augusztus 17.)
1925-1929: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Csók István, Vaszary János. 1978: érdemes művész. 1930: Új progresszív művészek művészcsoport tagja volt. 1930-1931 között a Munka-körben dolgozott. 1929-től a Képzőművészek Új Társasága és 1946-tól a Szentendrei Festők Társaságának tagja, az Európai Iskola (1946) alapító tagja volt. Pesterzsébeten élt 1922-1939 között, 1934-től dolgozott Szentendrén és Budapesten. 1947-1948 között a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára volt, 1948-ban felmondták tanári állását. 1949-1956 között bábfestésből és kereskedelmi plakátok színezéséből élt. 1963-1969 között Pannónia Filmstúdióban dolgozott. A XX. századi magyar képzőművészet egyik legmeghatározóbb mestere volt. Művészetével több szálon kapcsolódott a korszak nyelvújító, avantgárd törekvéseihez és a szentendrei művészethez. A művesség becsülete, az esztétikai formai tökély híve volt. Munkásságára jellemző a nyelvi, stilisztikai sokoldalúság, az állandó formakereső magatartás, ami néha egymással párhuzamos alkotói módszerekhez, és egymástól élesen eltérő alkotói periódusokhoz vezetett. Képzőművészeti tanulmányait a Podolini-Volkmann-féle szabadiskolában kezdte meg 15 évesen. 1923-1924 között egy évet Hollandiában töltött, ahol többek között Rembrandt és a De Stijl művészete tett rá nagy hatást. 1925-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Csók István osztályába került. 1927-1928-ban készültek azok az archaizáló-kubisztikus, a mediterrán klasszikus művészet hatását őrző fejkompozíciók, amelyeket egyben szigorú plasztikai formálás, sötét alapszínek és fény-árnyék játékok jellemeznek. ~ a főiskolán ismerkedett meg Vajda Lajossal. Évfolyamtársai közül Kepes Györggyel, Trauner Sándorral és Schubert Ernővel együtt tartott szorosabb kapcsolatot. A francia és az orosz avantgárd művészet tanulmányozása, azoknak eredményeit integráló formakeresés jellemző ebben az időben munkáira. Az akkori kompozíciók konstruktív formarendre épülnek, amelyeken egyszerre realisztikus formavilág, kubisztikus elemek, szimbolikus motívumok, szürreális jelentéskör fedezhetők fel (Galambász, 1927). Művészi programjukat erős szociális érzékenység, társadalomtudományi érdeklődés egészíti ki. Gyakran használta a fotómontázs technikáját. Az 1928-as műcsarnoki Növendékkiállítás elismerő kritikája ellenére a főiskolán vizsgálatot indítottak a nyugati orientációjú festőtanárok és festőnövendékek, köztük ~ ellen is. Kassák 1930-ban ~vel együtt több fiatal művészt meghívott a Munka-körbe. ~ a Munka folyóirat számára több rajzot készített. Főiskolai társaival Új Progresszív Művészek elnevezéssel művészcsoportot alapítottak, első bemutatkozásukra 1930 márciusában a Tamás Galériában került sor. A művészcsoport még abban az évben felbomlott, és megromlott viszonyuk a Munka-körrel. Schubert Ernő kivételével valamennyien külföldre távoztak. ~ Párizsba utazott, ahol felfedezte a mediterrán-humanista tradíció értékeit és azoknak modern jelentéseit. Hazatérte után támogatta a Szocialista Képzőművészek Csoportjának munkáját. 1935-ben kezdte meg programszerűen a népművészeti, építészeti motívumok gyűjtését Vajdával együtt Szentendrén és Szigetmonostoron. A konvenciókkal teli művészettel szemben az orosz avantgárdhoz hasonlóan a művészet tradícióját, az elemi formákat a népművészetben és a provinciális művészetben találták meg. Céljuk a bartóki program hatására a nyugati és a keleti művészet számos eredményének integrálásával egy új, közép-kelet európai művészet megteremtése volt. Vajda és ~ ezt a Szentendréhez kötődő programot "konstruktív-szürrealista sematikának" nevezte. Kollektív jellegű absztrakt és népi formákból építették meg kompozícióikat. ~ az ún. mikrokozmosz-kompozícióiban helyi városképi és életformát idéző motívumvilággal dolgozott, amelyeket szimbolikus jelentéssel gazdagított (Szentendrei motívum I-IV., 1935). Az architekturális zárt forma egy képzeletbeli térben lebeg. ~ elsősorban pasztellt használt, hogy érzékletes finom felületeket teremtsen. Az első szentendrei korszak 1937-ig tartott. 1940-1943 között enteriőrökkel szerepel a Képzőművészek Új Társasága kiállításokon. A világháború alatti élmények, az egzisztenciális veszélyérzet hatására zaklatott ecsetkezelés, plasztikus faktúraképzés vált jellemzővé munkáira (Búcsú, Halott katona, 1944). A katonaság és a hadifogság után, 1945-től, az Európai Iskola időszakában egymással párhuzamosan készültek a tiszta színfoltokból építkező, konstruktív szellemű figurativitással jellemezhető képek mellett az expresszív, prekalligrafikus megoldásokat tartalmazó művek (Ellentét, 1947; Laokoon, 1948). A második szentendrei korszak 1945-1950 közé tehető. Gazdag asszociációs, szimbolikus tartalmú motívumvilág jelent meg a kompozíciókon, megsokasodtak a jellegzetes szentendrei építészeti formák, elemek, a mikrovilág apró lényei megnagyobbodtak. Új képalkotói módszerrel dolgozott, amelyben a szín minden eddiginél erőteljesebb struktúraszervező elem (Sárkányos, 1945; Kántálók, 1946; Bölcsővariációk, 1947; Reménytelen harc, 1948). A zenei ritmusképletek mellett a népdalok asszociatív képi világa fedezhető fel több képén. A korszak összegző fő műve, az 1948-ban készült Tücsöklakodalom, amelyben ~ megfestette a magyar "joie de vivre"-t. 1945-ben kezdte el a több száz lapból álló Illuminációk című monotípia-sorozatát, amelyet Rimbaud költészete inspirált. Mindegyik lapnak egy elvont, emblematikus vonalkonstrukció részeként ábrázolt architekturális keret és fej az alapmotívuma. 1948-ban elbocsátották főiskolai tanári állásából. ~ 1950-től belső emigrációba vonult, bábfestésből és plakátszínezésből élt. Kisméretű szürrealista képek mellett fotókollázsokat készített. Az 50-es években eljutott a képfelület, színfelület alakításáig. A színek egymáshoz való viszonylatait kutatta (Narancs és kék, 1954). 1956-ban született meg az első kalligráfia. 1956-1962 között készültek a nagyméretű zománckalligráfiák. Kalligráfiáit először 1958-ban mutatta be Amersfoortban, a Bálint Endrével közös kiállításon. Ezekben a műveiben a spontaneitás ellenére jelen van egyfajta láthatatlan strukturáltság. 1963-tól festette a Metamorfózis-variációkat. A kompozíciók nem tartalmaznak tárgyi elemeket. Ahogyan a zománcfesték sűrűsödik, szertefoszlik, úgy bontakoznak ki különböző tájak, városok, enteriőr részletek körvonalai. 1963-1968 között ~ érdeklődése a kollázs és az animációs film felé fordult. Kovásznai Györggyel közösen a Pannónia Filmstúdióban nyolc animációs filmet készített. 1963-1967 között születtek ecsetrajzai. 1968 utolsó alkotói korszakának kezdete volt. A népművészetből átemelt, absztrahált motívumvilág tűnik fel a hard edge festésmódban készült képein (Szűrmotívum, 1968; Pásztorok, 1968; Rablók, 1977). A szűrmotívum vagy a zászlómotívum a tiszta formaviszonylatok hordozójává válik. E korszak összegző fő műve az Allegro barbaro (1975). 1970-ben ~ részt vett a fiatal neoavantgárd művészek ún. "R" kiállításán. Ebben az alkotói periódusában újra a geometrikus absztrakció jegyében dolgozott, elemi mértani formákat használt, végsőre egyszerűsített jeleket analizált (Horizontális-vertikális, 1975). A Magyar Nemzeti Galéria 1980-ban rendezte meg ~ gyűjteményes, retrospektív kiállítását. Köztéri, épületdíszítői munkái is jelentősek.
Mesterei .
Csók István, Vaszary János.
Egyéni kiállítások .
1946 • Illuminációk, Európai Iskola kiállítóhelyisége, Budapest (kat.)
1947 • Európai Iskola kiállítóhelyisége, Budapest (kat.)
1948 • Chiltern Gallery [Anna Margittal], London
1958 • G. 'tOude Wewershuys [Bálint Endrével], Amersfoort
1965 • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár (kat.)
1972 • "Rezeda 9" [Attalai Gáborral, Bak Imrével, Csiky Tiborral], Budapest, Rezeda u. 9.
1975 • Bálint Endre és Korniss művei Kolozsváry Ernő gyűjteményében, Művésztelepi Galéria, Szentendre (kat.) • Ecsetrajzok, Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan (leporello)
1977 • Rezeda 9. A Rablók meg a Pásztorok, Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan (kat.)
1978 • Illuminációk, Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan (kat.) • Művelődési Központ Könyvtára, Szentendre
1979 • Tisztelet a 70 éves ~nek, Ferenczy Múzeum, Szentendre (kat.)
1980 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (gyűjt., kat.)
1981 • Bartók képeimben, Művésztelepi Galéria, Szentendre (kat.)
1983 • Műhely Galéria, Szentendre (kat.)
1984 • Erdei F. Művelődési Központ, Kecskemét (kat.) • Ifjúsági Ház, Eger
1985 • Válogatás ~ hagyatékából, Fészek Klub (kat.)
1987 • Műhely Galéria, Szentendre
1990 • Keresztény Múzeum, Esztergom
1994 • ~ művek dr. Merics Imre gyűjteményében, Művészetek Háza, Pécs (kat.) • Fészek Klub, Budapest (kat.) • Barcsay Iskola Galéria, Szentendre (kat.)
1998 • ~. Ismeretlen művek. Art'éria Galéria, Szentendre.
Válogatott csoportos kiállítások .
1945 • Rózsa Mikós emlékkiállítás, Anonymus Irodalmi és Művészeti Intézet, Budapest • Szociáldemokrata Párt Képzőművészeinek Társasága és meghívott művészek kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
1946 • Az Európai Iskola grafikai és kisplasztikai kiállítása, Magyar Nők Demokratikus Szövetsége Kossuth Lajos utcai helyisége, Budapest • A Magyar Képzőművészetért Mozgalom 1. kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest • Szentendre város újjáépítési kiállítása, Városháza, Szentendre • Az Európai Iskola 11. csoportkiállítása, MKSZSZ helyisége • Moderne Kunst aus Ungarn, Galerie les Eaux-Vives, Zürich
1947 • Magyar Művészhetek. Reprezentatív képzőművészeti kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest • Képzőművészek a hadifoglyokért, Ernst Múzeum, Budapest • Az Európai Iskola I-II-III. klinikai képzőművészeti kiállítása, Rusznyák-, Horányi-, Germán-klinika, Budapest • A Művész két arca, Alkotás Művészház, Budapest • A Magyar Képzőművészek Szabadszervezetének II. Szabad Nemzeti kiállítása, Fővárosi Képtár, Budapest • A Fókusz Galéria 2. kiállítása, Budapest • Képzőművészetünk a felszabadulás óta, Fővárosi Képtár, Budapest
1948 • A magyar képzőművészet új irányai, Nemzeti Szalon, Budapest • Mi magunk. Az Európai Iskola 33. kiállítása, Magyar Nők Demokratikus Szövetsége helyisége, Budapest, Üllői út 11. • 90 művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • Exhibition of Contemporary Arts in Hungary, London
1952, 1953 • A Szentendrei Festők II., III. kiállítása, Ferenczy Múzeum, Szentendre
1954 • Pintores Hungaros Contemporáneos (Válogatás Makarius Saamer gyűjteményből), G. Krayd, Buenos Aires
1956 • A szentendrei művésztelep jubileumi kiállítása 1926-1956, Ferenczy Múzeum, Szentendre • Hét művész, Balassa Múzeum, Esztergom
1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1961, 1964, 1965, 1967, 1969 • Szentendrei festők kiállítása, Ferenczy Múzeum, Szentendre
1962 • Szabadság és Nép, Csók Képtár, Székesfehérvár
1963 • XX. századi művek budapesti gyűjteményekből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Szentendrei festészet, Ferenczy Múzeum, Szentendre
1964 • A Szocialista Képzőművészek Csoportja 1934-1944, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Szentendrei festészet, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
1965 • Magyar képzőművészek a fasizmus ellen, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1966 • Szentendrei festőművészek nyári tárlata, Ferenczy Múzeum, Szentendre • Szentendrei festők kiállítása, Balassa Múzeum, Esztergom • A magyar fotóművészet 125 éve, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1967 • Szentendrei festők tárlata, Mátyás király Múzeum, Visegrád
1968 • Az idősebb és a fiatal generáció kiállítása, Budapesti Műszaki Egyetem Vásárhelyi kollégium, Budapest • Hommage a Kassák, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár • A szentendrei festészet 40 éves jubileumi kiállítása, Ferenczy Múzeum, Szentendre
1969 • Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest • Szentendrei művészet, Csók Képtár, Székesfehérvár
1970 • Mozgás '70, Modern Magyar Képtár, Pécs • "R" kiállítás, R klub, Budapest
1971 • Új művek, Műcsarnok, Budapest • 100 Jahre Kunst in Ungarn, Museum am Ostwall, Dortmund • Szentendrei nyári tárlat, Városháza, Szentendre • III. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs • Pest megyei tárlat, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Die Ungarische Avantgarde 1909-1930, G. del Levante, München
1972 • A régi művésztelep, Művésztelepi Galéria, Szentendre • Anyag és forma a képzőművészetben, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Stúdió, Budapest
1973 • Kopernikusz kiállítás, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest • Európai Iskola. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Budapest, Székesfehérvár • Angyalföldi művészek tárlata, Műcsarnok, Budapest
1974 • L'Art Hongrois du 20e siecle, Galerie Moderne, Strasbourg • 20. századi magyar grafika, Savaria Múzeum, Szombathely • 7. Balatoni Nyári Tárlat, Balatoni Múzeum, Keszthely • Őszi tárlat, Művésztelepi Galéria, Szentendre
1975 • Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Képek a várfalon, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Szentendrei művészet, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Látás és alkotás, Miskolc • XXXVII. Velencei Biennálé, Velence • Mai szentendrei művészet, Művésztelepi Galéria, Szentendre
1976 • Expozíció. Fotó/művészet, Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan
1977 • Képek-szobrok 30 év magyar művészetéből, Budapesti Töeréneti Múzeum, Budapest • Dévényi Iván magángyűjteménye, Városi Képtár, Győr • A népművészet szellemében, Katona József Múzeum, Kecskemét • Magyar művészet 1945-49. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1978-1979 • A szentendrei művészet 50 éve, Szentendrei Képtár
1978 • Hongaarse Konstruktivische Kunst 1920-1977, Kruithuis Citadellen, Den Bosch (NL)
1979 • Pintura Hungara no seculo XX., G. de Exposicoes Tempraria, Lisszabon • Magyar grafika '78, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Szentendrei Régi Művésztelep jubileumi kiállítása, Szentendrei Képtár, Szentendre
1980 • L'Arte ungherese degli anni settanta • XXXIX. Velencei Biennálé, Velence • Művészet és társadalom, Műcsarnok, Budapest • In memoriam Kassák, Kassák Lajos Múzeum, Budapest • Új szerzemények, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1981 • Allegro barbaro, Bartók Béla és a képzőművészet, Wilhelm-Lehmbruck Museum Duisburg, Kunstmuseum, Hannover, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Hommage a Bartók, Vigadó Galéria, Budapest • Szentendrei művészet, Tóparti Galéria, Boglárlelle • XI. Országos Grafikai Biennálé, Miskolc • Ungerske konst 1905-1980, Liljevalchs Konsthall, Stockholm, Konstmuseum, Göteborg (SVE) • Kunst von Szentendre II., Kulturzentrum, Mattersburg (A) • Válogatás magyar magángyűjteményekből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1982 • Kállai Ernő emlékezete, Óbuda Galéria, Budapest • Kortárs magyar művészet, Marseille, Menton, Lyon, Clermont-Ferrand, Párizs • Szentendrei Grafikai Műhely kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest • Válogatás győri magángyűjteményekből, Műcsarnok, Budapest • Ungarische Malerei des 20. Jahrhunderts, Nationalgalerie, Berlin
1983 • Új művészetért 1960-1975, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Válogatás 3 év szerzeményeiből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Szentendrei festészet, Hatvani Galéria, Hatvan • Ungarische Kunst, Staatliche Museum, Meiningen • A kibontakozás évei 1960 körül. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1984 • Országos Képzőművészeti Kiállítás '84, Műcsarnok, Budapest • Bartók a kortárs magyar grafikában, Békési Galéria, Békéscsaba • Ten Hungarian Artists 1920-1984, Hungarian Art Center, New York
1985 • 40 alkotó év, Műcsarnok, Budapest • Unkarin maalaustaidetta 1955-1985, Helsingin Kaupungintalon Ala-Aula, Helsinki • Salon Kaupungin Nayttelytila, Salo (FIN) • Vörösváry Ákos gyűjteménye, Budapest Galéria, Budapest
1986 • Új szerzeményeink, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest • A Szentendrei Grafikai Műhely gyűjteményes kiállítása, Szentendrei Képtár
1987 • Magyarország Hollandiában, Műcsarnok, Fodor M., Amszterdam • A régi avantgarde - 8 szentendrei művész, Műhely Galéria, Szentendre • Régi és új avantgárd (1967-1975). A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár • Száz év magyar képzőművészete, Róma
1988 • A szentendrei Művésztelep hatvan éve 1928-1988, Szentendrei Képtár, Művésztelepi Galéria, Szentendre • Avantgárd és proletkultúra, Kassák Lajos Múzeum, Budapest • Second Wave of the Hungarian Avant-Garde, Kövesdy Galéria, New York • Begegnungen - Találkozások, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, Zentralsparkasse, Bécs
1989 • Maîarské výtvarné umění XX. století (1945-1988), Národní g., Prága • Dom umenia, Pozsony • Meisterwerke der Ungarischen Moderne Schloss Plankenwart, Graz
1990 • Tausend Gesicher der Geometrie. Siebdrucke aus Ungarn, Otto Nagel-haus der Staatlichen Museum, Berlin, Galerie am Domhof, Zwickau • Mozgás '70-90, Modern Magyar Képtár, Pécs
1991 • Hatvanas évek. Új törekvések a magyar képzőművészetben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • A zene mint látvány, Szekszárd • 10+1 éves a Szentendrei Grafikai Műhely, Szentendrei Képtár, Szentendre
1993 • Találkozás... Dunamenti Folklór Fesztivál, Szekszárd • Hungarica, a 80-as évek művészete, M. di Roma, Róma
1994 • Fejek, Fészek Galéria, Budapest • Szentendrei művészet 1926-1935 között, Szentendrei Képtár, Szentendre
1995 • Bartók a képzőművészetben, Zenetörténeti Múzeum, Budapest
1996 • Genius Loci. Szentendre festményeken és fotókon, Szentendrei Képtár, Szentendre • Tavaszi tárlat rekonstrukciója, Műcsarnok, Budapest
1997 • 114/7920 Válogatás a jelenkori gyűjtemény anyagából, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Kolozsváry-gyűjtemény, Műcsarnok, Budapest
1998 • 20. századi magyar avantgarde, Neue Galerie der Stadt, Linz
1999 • Búcsú a 20. századtól, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • A fordulat évei, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1999 • Nézőpontok/Pozíciók. Művészet Közép-Európában, Museum Moderner Kunst, Bécs, Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest.
Köztéri művei .
Ritmus (sgraffito, 1958, Budapest, Dereglye u.)
mozaikoszlop (1959, Budapest, Royal szálló)
üvegfal (Kecel)
Eszperantó kút (1967, Budapest, Rácfürdő)
üvegfal (Balatonalmádi, Hotel Auróra).
Művek közgyűjteményekben .
Ferenczy Múzeum, Szentendre
Fővárosi Képtár, Budapest
Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan
Herman Ottó Múzeum, Miskolc
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Városi Képtár, Székesfehérvár.
Irodalom .
Rabinovszky M.: ~ képei, Tér és forma, 1946/11.
Mezei Á.: (kat., bev. tan., Európai Iskola Könyvtára, 9. sz., 1946)
Pán I.: (kat., Európai Iskola, 1947)
Kassák L.: ~, in.: Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig, Budapest, 1947
Mezei Á.: ~ képei, Nagyvilág, 1947/12.
Pogány Ö. G.: ~, Valóság, 1947/12.
Solymár I.: A Monológ és ~, Művészet, 1964/8.
Frank J.: Kiállítási napló: ~, Élet és Irodalom, 1965. szeptember 11.
Ungváry R.: ~ kiállítása, Jelenkor, 1966. március
Zelk Z.: Négyszemközt. Beszélgetés ~vel, Tükör, 1967. március 28.
Ungváry R.: ~ alkotói útja, Magyar Műhely, 1967. május 12.
Frank J.: ~nél, Élet és Irodalom, 1968. október 30.
Solymár I.: ~ születésnapjára, Művészet, 1968/12.
Dévényi I.: ~ 60 éves, Vigilia, 1968/12.
Körner É.: Szentendre és a kelet-európai avantgarde, Valóság, 1971/2.
Körner É.: ~ (monogr.), Budapest, 1971
A MŰVÉSZET folyóirat ~ különszáma, 1974/11.
Mucsi A.: (kat., bev. tan., Művésztelepi Galéria, Szentendre, 1975)
Hegyi L.: (leporello, bev., Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan, 1975)
Hegyi L.: ~: Tücsöklakodalom, Janus Pannonius Múzeum Évkönyv, 1975-76/20-21.
Hegyi L.-Keserü K.: (kat. bev., Hatvany Lajos Múzeum, füzetei, No. 3., Hatvan, 1977)
Hegyi L.: ~ három kompozíciója, Művészet Évkönyv, 1978
Hegyi L.: ~ első alkotói korszaka. 1923-1933, Ars Hungarica, 1976/1.
Keserü K.: Kántálók - képelemzés, Janus Pannonius Múzeum É (XX-XXI) 1977
Hegyi L.: ~ második alkotói korszaka 1933-1937, Ars Hungarica (XX-XXI) 1977
Németh L.: (kat., bev. tan., Magyar Nemzeti Galéria, 1980)
Keserü K.: Illuminációk. ~ regénye, Kortárs, 1980/1.
Hegyi L.: ~ művészete, Művészet, 1980/4.
Hegyi L.: (kat., bev. tan., Művésztelepi Galéria, Szentendre, 1981)
Szakolczay L.: "Az idén nem mentem sehová..." Beszélgetés ~ vel, Budapest, 1982/2.
Hegyi L.: (kat., bev. tan., Erdei F. Művelődési Központ, Kecskemét, 1984)
Hegyi L.: ~ (monogr.), Budapest, 1984
Boros J.: Tökéletes gondolatból a hazugság menekül. ~ről, Kortárs, 1985/11.
Körner É.: ~, in: Magyar Művészet 1919-1945 (szerk.: Kontha S.) Budapest, 1985
Várkonyi Gy.: (kat. bev., Művészetek Háza, Pécs, 1994)
Hegyi L.: (kat. bev., Fészek Klub, 1994)
Kovalovszky M.: Kristályház. ~ kiállítása, Új Művészet, 1995/1-2.
Film .
Kovásznay Gy.-gyel: Nő a tükör előtt, Monológ (1963), Gitáros fiú a régi képtárban, Reggeltől estig, Gondolat, Egy festő naplója, Házasodik a tücsök (1968).
Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.
Információk a lexikonról