1963-1968: Magyar Képzőművészeti Főiskola, majd a drezdai Művészeti Akadémia, szobrász szak, mesterei: Somogyi József, Mikus Sándor, Melocco Miklós. Nagybányán nőtt fel. 1971 óta Düsseldorfban él. A Kecskeméti Művésztelep résztvevője. A 70-es évek elején elvont mértani figurákat készít Kompozíció címmel. Figuratív indíttatású, tartalmi aspektusból kiinduló, geometrikus absztrakció jellemzi korai tevékenységét. A formai részt ~ a művészetben másodlagosnak tartja. Rajzaira és művészetére a közvetlen hangvétel, a mesélőkedv, a nyers megfogalmazásmód, a látszólagos, szándékolt, szabadon-hagyott ügyetlenség vagy naivitás jellemző, ami szintén a szabadság megnyilvánulása ~ számára. Talált eszközökkel - szemöldökfesték, rúzs, szivárványceruza - is alkot; minden új anyagnak képes rátalálni a kifejezőerejére. Több darabból álló műalkotás-sorozatokat, együtteseket hoz létre, ugyanakkor sokszor egymástól teljesen különálló, talált tárgyakból készült objektjei nem kifejezetten épülnek egymásra. A látszólag klasszikus értelemben vett figuralitás és a szokatlan anyaghasználatú, avantgárd műfajú alkotásai meglepő módon megférnek egymás mellett művészetében, ami a szakma "látszólagos arcul csapása" is lehetne; ~ azonban így értelmezi a művészi szabadságot. A modern és a nem modern művészet hagyománya egyszerre van jelen munkáiban. Munkásságát végigkísérő két fő alak (motívum) a nő (macska, oroszlán vagy szfinx) és a kutya (Pluto - a férfi, a művész maga). A Nagykutya csillagképhez hasonló kutya-sorozat első példánya egy kis aranykutya volt, amit egy agyagkutya követett. A 80-as évektől kezdve A/4-es méretű, napló-szerű rajzait folyamatosan készíti. Ezek későbbi szobrainak előtanulmányaiként is szolgálnak. A '83-ban, marhajelző tintával készített Pluto-sorozatát '88-ban Magyarországon is kiállítja. Ezt egy zöld-fekete rajzsorozat követte. Ceruzarajz sorozatainak egyike a Montauk című. Faszobrai (installációi) közül az Egyszemélyes vár és a Hangszer c. is a 80-as években készült. A 90-es években gyakran használja szobrain az aranyat, mint színt és nemesfémet egyaránt. Egy frankfurti bankban 1987-ben 180 db aranyhasábból (aminek értéke összesen 77 millió német márka) rakta össze egy ülő kutya (l. Pluto-sorozat) profilját, amit a megfelelő biztonsági előírásoknak köszönhetően csak a fegyveres őrök és a művet megörökítő fényképész tekinthetett meg. A felvételről csak egy cibachrom nagyítás készült, ami életnagyságban került a néző elé. Fából készült installációja: a Vírus, ami összetett és egyben humoros asszociációkat lehetővé tevő jelentéstartalommal bír. Ólomszobrai is monumentálisak: sisak, cipők, repülőgép, melyeknek talapzata is az objekt részét képezi - fatuskó, kőkereszt vagy vasdarab. Mesés, gyakran naiv, gyermeki, mégis monumentális munkáinak némelyikében felesége, Baksa-Soós Krisztina arcvonásai fedezhetők fel. Aranyozott szobrainak felületére is a nyers, látszólag durva megmunkálatlanság jellemző. A nagy méretek kedvelője. Alkalmazott technikáira, műfajaira és anyaghasználatára a széleskörűség és a szabadság jellemző. Kedvelt anyagai az arany, a fa, az ólom, a gipsz, a beton, a karton; az olcsó, a hulladék és a nemes, drága anyagok ellentéte foglalkoztatja (pl. arannyal bevont kerámia szembeállítása az ólommal. Posztmodern elemek is felfedezhetők alkotásai között: pl. a piramis vagy az oszlop. Az elemi erejű monumentalitás jellemzi művészetét.

Mesterei . 

Egyéni kiállítások . 

Válogatott csoportos kiállítások . 

Köztéri művei . 

Irodalom .