Adattár
MISKOLCZI László
festő, (Hajdúszoboszló, 1923. október 16. - Budapest, 1988. július 7.)
1943-1950 között Rudnay Gyula és Szőnyi István növendéke volt a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd 4 évig tanársegédként dolgozott Szőnyi István mellett. 1952-1983 között a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanított. A tanítás mellett rendszeresen festett és kiállított. 1956-1959: Derkovits-ösztöndíj; 1957: Világifjúsági Találkozó-kiállítás, Moszkva, ezüstérem; Szocialista Kulturáért kitüntetés; 1963, 1974: Munkácsy-díj; Római ösztöndíj; Munka Érdemrend bronz fokozata; Vásárhelyi Őszi Tárlat Munkajutalma; III. Portréfestészeti Biennálé bronzdiplomája, Hatvan; a Debreceni Országos Nyári Tárlat fődíja; Medgyessy-emlékplakett. 1986-ban a XXXV. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Hódmezővásárhely posztumusz Tornyai-emlékplakettjével ismerték el munkásságát. Tanulmányúton járt Párizsban, Bécsben és számos olasz városban. Művészete származása révén kapcsolódott az alföldi festészet hagyományaihoz, de mestere által a nagybányai festészet lírai realizmusához is. Művészi mondandójának szűkebb hazája, a végtelen alföldi síkságon meghúzódó település, Hajdúszoboszló szűk utcáinak, fehérre meszelt, kétablakos, puritán, nádtetős házainak bensőséges hangulata, a benne lakó emberek életének egy-egy jelenete szolgált formai keretéül. Témái a portrékon és tájképeken kívül örök emberi problémák, melyek gyermekkori élményekből, átélt háborús rettegésekből s a jelen örömeiből és gondjaiból fakadtak. A világnak az a része ihlette meg, amely állandóságot tükröz. Festményei érzelmet és gondolatokat fejeznek ki a látvány hiteles szépségeinek megjelenítésével. Portréi megfestésekor nem az arc formáit automatikusan regisztráló vagy mögötte lélektani igazságot felszínre hozó szándék vezette ecsetjét, célja a modell által érzett reflexió rögzítése volt, melyben az ábrázolt egyéniség a megjelenítő művész érzelmi vetületében nyert alakot. Ennek szellemében festette meg szellemi panteonjának jelentős nagyságait, akik hasonló lelkületük és valóságlátásuk révén közel álltak hozzá. Így formálta Bartók Béla portréját, kiemelve a teremtő szellem magasabbrendűségét, Németh c. műve esetében pedig modelljének szellemi igényességét és szelíd szigorát kívánta hangsúlyozni. Alakos tájképeiben a természet nem pusztán az ábrázolt csoport környezete, hanem érzéseinek, gondolatainak hordozója, segítőeszköz a kifejezni kívánt tartalom pontosabb tükrözéséhez. Gyakran alacsony horizonttal tágította ki a kép keretei által közrefogott teret. Az így kapott szabad térrészen a természeti elemek hangulatfestő hatását aknázta ki, így formálta a Magányos ló, az Őrszem, a Tél II. c. műveit. Kompozícióira visszafogott színkezelés jellemző, a három alapszínnel és ezek árnyalataival dolgozott. Műveinek a feloldott kontúr, elmosódott forma ad sajátos karaktert. Legtöbb esetben olajtechnikával dolgozott, de festményei a pasztell könnyedségével hatnak.
Mesterei .
Rudnay Gyula, Szőnyi István.
Egyéni kiállítások .
1956, 1961 • Fényes Adolf Terem, Budapest
1973 • Ernst Múzeum, Budapest
1982 • Csók Galéria, Budapest
1988 • Hollósy Galéria, Budapest (kat.)
1989-1996 • Hajdúszoboszlói Galéria, Hajdúszoboszló (kat.)
1991 • Szőnyi István Múzeum, Zebegény
1996 • Déri Múzeum, Debrecen • Szatmári Múzeum, Mátészalka
1997 • Erdős Renée Ház, Budapest • Györffy István Múzeum, Karcag.
Válogatott csoportos kiállítások .
1957 • Világifjúsági Találkozó-kiállítás, Moszkva
1960 • XXX. Velencei Biennálé, Velence
1983 • Figuratív művészet a hetvenes években, Almássy téri Szabadidő Központ, Budapest
1988 • 37. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely • Magyar Tájak, VIII. Országos Festészeti Biennálé, Hatvani Galéria, Hatvan.
Művek közgyűjteményekben .
Déri Múzeum, Debrecen
Fővárosi Képtár, Budapest
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
Türr István Múzeum, Baja.
Irodalom .
Sallay M.: ~ kiállítása, Szabad Művészet, 1956. július
Tyihomirov: Magyarország művészete a XIX-XX. században, Moszkva, 1961.
Koczogh Á.: ~ kiállítása a Fényes Adolf Teremben, Művészet, 1962/3.
Sz. Kürti K.: Szoboszló a művészetben. A város képzőművészei, Hajdúszoboszló monográfiája
M. Kiss P.: ~ kiállítása az Ernst Múzeumban, Rajztanítás, 1962/2.
Losonci M.: ~ festményei az Ernst Múzeumban, Művészet, 1973/5.
Fecske A.: (kat., bev. tan., Hollósy Galéria, 1988)
Sz. Kürti K.: ~ (kat., bev. tan., Hajdúszoboszlói Galéria, Hajdúszoboszló, 1996)
Fodor É.: Válogatás egy kiállítás képeiből, Déri Múzeum Évkönyv, 1995-1996.
Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.
Információk a lexikonról